A Kisebbségügyi Munkacsoport eheti üléséről

Egy-egy munkacsoport kellő számú EP-képviselő és politikai csoport támogatásával jöhet létre. A kisebbségi ügy iránti európai érdeklődés tekintetében igen jellemző, hogy a kereszténydemokrata Európai Néppárthoz tartozó 265 EP-képviselő közül mindössze 44-en támogatták aláírásukkal a kisebbségvédelmi frakcióközi munkacsoport megalakulását. A tény magáért beszél – még akkor is, hogyha a többi EP-frakció szintén nem jeleskedett az Európai Unió polgárainak közel 10%-át kitevő – jobb sorsra érdemes – kisebbségi közösségek felkarolásában.

A kisebbségvédelmi munkacsoport idei első tanácskozását január 21-én tartotta, Gál Kinga néppárti és Carl Haglund liberális társelnökök irányításával. Az új elnökök Tabajdi Csaba szocialista, valamint Michl Ebner néppárti elődeiktől vették át a stafétabotot, akik az előző parlamenti időszakban irányították a csoport munkáját. A magyar jelenlét folytonossága mellett figyelemre méltó, hogy az EP-ből visszavonuló, dél-tiroli Michl Ebner helyét az EP-politizálástól szintén elköszönő Henrik Lax finnországi svéd politikus örökébe lépő fiatalember foglalta el, Carl Haglund személyében.

A Kisebbségvédelmi Frakcióközi Csoport januári ülésén az Európa Tanács vezető tisztségviselői nyújtottak átfogó és alapos tájékoztatást az Európai Parlament testvér-intézményének a kisebbségi jogok ügyében végzett úttörő munkájáról – a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája vonatkozásában. A kisebbségi kérdés meglehetősen meglehetősen mostoha „kezelésére” nézve igencsak jellemző adat, hogy a nyelvi chartát az EU 27 tagországa közül mind ez ideig csupán 16 ratifikálta. Ennél kissé jobbnak tűnik a keretegyezmény sorsa, melyet az ET 47 tagállama közül a jelen pillanatig 39 fogadott el – ez esetben viszont a jogszabály életbe ültetése és végrehajtása okoz nagy gondot számos országban.

Az újultan működésbe lépő kisebbségügyi munkacsoport jó irányba való változására vall – egyebek mellett – az a körülmény is, hogy eddigi nevét (Intergroup for Traditional Minorities, Constitutional Regions and Regional Languages – Hagyományos Nemzeti Kisebbségek, Alkotmányos Régiók és Regionális Nyelvek Frakcióközi Csoportja) a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Csoportja (am. Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) elnevezésre változtatta – ami a közösségi jogok hangsúlyosabb érvényesítésének szándékát jelzi.

A kisebbségvédelmi intergroup 2010. február 11-i ülésére meghívta az Európai Bizottság kisebbségi ügyekben leginkább illetékes új biztosait, az alapvető jogokért, illetve a kulturális, nyelvi sokszínűségért felelős Androulla Vassiliou, illetve Viviane Reding európai biztosokat. A frissen hivatalba lépő európai „tárcavezetők” ugyan nem tudtak részt venni a tanácskozáson, de az ügy fontosságára való tekintettel Reding asszony elküldte hivatalának vezető tisztségviselőit, Bartholomeus Pronk és Michael Shotter személyében, akik általános tájékoztatást nyújtottak elképzeléseikről, majd válaszoltak a munkacsoport tagjai által felvetett kérdésekre.

Carl Haglund elnök elmondta, hogy az új csoportnak az EU 15 országából mintegy 40 alapító tagja van – ami jó eredménynek tekinthető.

Gál Kinga társelnök Viviane Reding biztosi kinevezését nagy nyereségnek tartotta, és a Lisszaboni Szerződés bevezetésének kisebbségpolitikai jelentőségét hangsúlyozta.

Bernd Posselt szudétanémet néppárti képviselő szintén a luxemburgi politikusnő kinevezését üdvözölte, személyében biztosítékát látva annak, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye az eddiginél hangsúlyosabban fog érvényesülni az Unióban.

Schöpflin György magyarországi néppárti képviselő kritikus módon szólt a „multikulturalizmus” európai politikájáról, mely eddig – kisebbségvédelmi szempontból – „szinte egyenlő volt a semmivel”, és gyökeres változást sürgetett ezen a téren.

Bauer Edit felvidéki néppárti képviselőnő a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán annak szükségességére hívta fel a figyelmet, hogy az EU, illetve az EP ne csupán az ún. harmadik – külső – országok emberi jogi kérdéseivel foglalkozzon, hanem saját tagországainak a belső ügyeit, ezenképpen a kisebbségi jogok védelmét is vállalja fel.

Tatjana Zdanoka,az Európai Szabad Szövetség lettországi képviselőnője az orosz kisebbségek helyzete mellett a szlovákiai és a romániai kisebbségi közösségek kérdését is szóvá tette.

Ramon Tremosa katalán liberális képviselő a saját nemzeti közösségét ért sérelmekről beszélt.

Tőkés László erdélyi képviselőnk mindenekelőtt azt értékelte, hogy a Jogérvényesülés, Alapvető Jogok és Uniós Polgárságért felelős biztosi hivatal (Justice, Fundamental Rights and Citizenship) létrehozásával a kisebbségi jogok védelme is polgárjogot nyert az Európai Unió, illetve az Európai Bizottság politikájában. Ezzel kapcsolatban megkérdezte, hogy az új biztosnak melyek a kisebbségvédelemmel kapcsolatos jogosítványai és kompetenciái. Továbbmenve, a puszta létükben veszélyeztetett és etnikai-közösségi identitásukban megkérdőjelezett, kíméletlen többségi asszimilációnak kiszolgáltatott moldvai csángómagyarok ügyét vetette fel, méltán kifogásolva, hogy miközben az Európai Parlamentben a mostoha bánásmódban részesülő lóállomány védelmében egy széles körű mozgalom folyik, ezzel szemben a 250 ezernyi csángó közösség iránt az Unió már-már teljes érdektelenséget tanúsít. „Ezen a helyzeten változtatni kell – mondotta képviselőnk. – Az európai polgárok közel 10%-át érintő kisebbségi ügynek európai prioritássá kell válnia; mindennek a fontosságához méltó, őt megillető helyére kell kerülnie”.

Bartholomeus Pronk, az európai alapjogi biztos képviselője válaszában – egyebek mellett – arra mutatott rá, hogy a Lisszaboni Szerződés bevezetését és az új Bizottság felállását követően „forradalmi helyzetben vagyunk”, melynek részeként a kisebbségpolitika terén is előrelépésre van szükség.

A kisebbségvédelmi munkacsoport ülésének zárórészében Davyth Hicks, a Veszélyeztetett Európai Nyelvek Központjának (European Bureau of Lesser-Used Languages) vezető képviselője nyújtott tájékoztatást szervezete munkájáról, illetve a hátrányos helyzetben lévő európai nyelvek támogatása terén kifejtett szolgálatukról.

Strasbourg, 2010. február 12.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája