Az összmagyar ügyet képviselni

– Mit emelne ki a KMKF gyűlés

kapcsán?

– A gyűlésnek sajátos

színt kölcsönzött az a

körülmény, hogy a szocialista

pártbeli Szili Katalin, a nemzeti ügy

iránt elkötelezett

országgyűlési elnökasszony

hattyúdalánok számított ez

a rendezvény. Megnyugtató

értesülés, hogy noha lemondott az

országgyűlés

elnökségéről, mégis

megmarad a KMKF bizottsági

elnökének. Ebből azt vélem

érteni, hogy a kormány

hátralévő idejében nem

kíván belenyúlni a KMKF

munkájába, ez örvendetes, mert

tudjuk, hogy a KMKF a Magyar Állandó

Értekezlet (MÁÉRT)

funkcióját vette át, és

szomorú volna, ha ezt az alternatív

intézményt is megnyirbálná

a Bajnai-kormány. Ilyen szempontból

megnyugtató, hogy a KMKF nem térült

el, pont olyan nyíltan állt hozzá

a Kárpát-medencei magyar ügyekhez,

mint eddig. Ezen az ülésen

végigpásztáztuk a

Kárpát-medencei magyarság

helyzetét, a zárónyilatkozat az

egyes országokban élő magyar

közösségek ügyéről

foglalt állást. Magam is megszavaztam

ezeket.

Képviselet egységesen

– Európai viszonylatban mi az,

amit tekintetbe lehet venni?

– A képviselők fóruma

új dimenzióval gazdagodott

azáltal, hogy majdnem két év

óta ott vagyunk mi, EP-képviselők

is. Én azt hangsúlyoztam, hogy

egyfelől a határozott névelővel

megjelölt magyar ügy képviselete a

legfontosabb, tehát ne

részkérdésekként

beszéljünk a szlovákiai vagy az

ukrajnai stb. ügyről. A

Kárpát-medencei magyar ügyről

beszéljünk, és ebbe az

irányba halad az EP-képviseletünk

attól fogva, hogy most már 19

képviselő, három erdélyi,

két felvidéki és tizennégy

Fideszes képviselő gyakorlatilag

egységes néppárti

delegációt alkot, de még

idevenném a szocialistákat, és

fenntartásokkal a Jobbikosokat is. Ha a nemzeti

minimum ügyében közös

álláspontot tudunk kialakítani

és képviselni tudjuk az összmagyar

ügyet, akkor a KMKF olyan hátteret,

közeget jelent, mely politikai

transzfúziós szíjakkal

elősegíti azt, hogy egy egységes

magyar képviseletet valósítsunk

meg. Mert mi nem tudjuk Európában

képviselni a magyar közösségek

érdekeit, ha itt nincs összefogás,

és ez a bizonyos transzfúzió nem

valósul meg.  Itt egy bázist kell

kiépítenünk, hogy minden magyar

ügyet egységesen jelenítsünk

meg Európában. Ezt a magyar

ügyet  próbáljuk úgy

megjeleníteni a KMKF révén is,

hogy az meggyőző legyen az EP-ben.

Magyar ügy – európai

ügy

Ebből a szempontból nagyon fontos az a

nemzetstratégiai törvénytervezet,

amit Szili Katalinék és a KMKF már

előirányoztak. Hogyha valóban

ebből törvénytervezet lehet, sőt,

ha most gyengül a kormány, az MSZP is

hajlandóságot mutat abban, hogy a

kettős állampolgárság

ügyében vagy az

autonómiakövetelések

ügyében közeledjenek az

álláspontok, akkor nekünk nagyon

megkönnyebbedik a dolgunk, mert akkor

lehetőségünk van azt mondani

Európában, hogy a magyarság a

határoktól függetlenül egy

nemzetet alkot, és akkor valóban

európai üggyé válik a magyar

ügy. Apropó magyar ügy: furcsa azt

látni, hogy az ujgurok ügye

rögtön európai üggyé

avanzsál a júliusi zavargások

után, de azt, hogy a magyar ügyet

napirendjére tűzze egy európai

fórum, azt alig lehet elérni, pedig mi

tagjai vagyunk Európának.
– Mi ennek az oka?

– Tökéletlenek az európai

intézményi mechanizmusok: azt

mondják, hogy mindig csak a harmadik

országban szenvedett emberjogi

sérelmekről lehet beszélni, a

tibetiekről, az afganisztániakról,

stb. mert eleve úgy veszik, hogy a

tagországokban nincsenek emberi jogi

sérelmek. Ráadásul nincs semmilyen

eszköz az Unió kezében, mely

megragadhatná ezeket az emberjogi

sérelmeket.

Kisebbségi jogi biztos?

Nagyon fontos dolog történt a Barroso

elnökkel való találkozások

fórumán: javaslat született arra

nézve, hogy létrejöjjön egy

emberjogi biztos az Európai

Bizottságnál. Ez a javaslat az emberi

jogi bizottságban hangzott el, ahol én

megtoldottam ezt azzal a javaslattal, hogy alakuljon

egy kisebbségi jogi biztosi státus is a

Bizottságban, éspedig olyanformán,

hogy az emberjogi biztos hatáskörébe

tartozzon a kisebbségi jogok ügye is.

Barroso elnöknek a Néppárti

frakcióban tett látogatása

során adott válasza nyomán szinte

már biztos, hogy lesz emberjogi biztos az

Európai Bizottságban, és az

elnök biztosított róla, hogy a

kisebbségi jogok kérdését

az emberi jogi biztos hatáskörébe

fogják utalni. Most már szaván

kell fogni az elnököt. Még csak egy

félelmem van, hogy nehogy egy Leonard Orban

féle, amolyan kecskére bízzuk a

káposztát típusú biztos

kerüljön oda, hanem olyan emberjogi biztos

legyen, akinek van érzéke a

kisebbségi ügyek iránt.