Az RMDSZ folytatja a konzultációt az államelnök-jelölt kérdésben

Az elnök elmondta, június 27-én

döntés születik a részvétel

formáját illetően, személy

szerint ő azt szeretné, hogy a jelölt

kilétéről is döntsenek. Ezt azzal

indokolta, hogy a kampány gyakorlatilag már

elkezdődött, a hivatalosan bejelentett vagy

nemhivatalos jelöltek már ismertek, és a

politikai vitákat is ez a téma uralja. Azt

sem tartja kizártnak, hogy az RMDSZ ne

indítson saját jelöltet, de ez

megítélésében azt

jelentené, hogy egy másik jelöltet

kellene támogatni az első fordulóban,

arra pedig nem lát lehetőséget, hogy

bárki vállalna első körben egy, a

magyar közösséget érintő

programot.

Markó Béla emlékeztetett, az RMDSZ

európai parlamenti képviselői a

múlt héten átvették a

mandátumukat igazoló dokumentumot. Az

EP-képviselők természetesen az

Európai Néppárt európai

parlamenti frakciójában fognak

tevékenykedni, akik

együttműködésre törekszenek

a többi tagpárttal, köztük a PDL

képviselőivel.

Elmondta, a megállapodásnak

megfelelően, az RMDSZ az európai parlamenti

választások után is folytatja az

együttműködést az Erdélyi

Magyar Nemzeti Tanáccsal. Ennek

értelmében megalakul az

autonómia-munkacsoport, amelyben az RMDSZ-t

Márton Árpád, Varga Attila

és Kelemen Hunor parlamenti

képviselők, valamint Székely

István politológus képviseli.

Az RMDSZ, a Liberális Párttal

közösen egyszerű

indítványt nyújtott be

hétfőn a Szenátusban, amelynek

témája a kormány

közigazgatást érintő

intézkedései, ezek közül is a

legégetőbb probléma az az

elhíresült kormányhatározat,

amellyel a kabinet teljesen átpolitizálta

a dekoncentrált intézményeket -

jelentette be kedden Markó Béla, aki

elégedetlenségét fejezte ki a

parlament és a kormány

tevékenysége kapcsán. 

Szerinte a kormányzást uraló

összefüggéstelenség,

zűrzavar a parlament munkájára is

rányomta a bélyegét. „A

kormány tűzoltás jellegű

tevékenysége a parlament

munkáját is befolyásolja: a

törvényhozás féléves

tevékenységét ugyanaz az

összefüggéstelenség,

következetlenség

jellemezte”-fogalmazott Markó Béla,

aki szerint a kormány politikáját,

a decentralizációra vonatkozó

tetszetős nyilatkozatok ellenére, a

központosító törekvések

határozzák meg.

A 61/2009-es számú

kormányhatározat egyértelműen

alkotmányellenes, és ellentmond a hatalmi

ágak szétválasztása

elvének is, kommentálta az

aktuális belpolitikai témát az

RMDSZ elnöke, aki szerint ezáltal a

kormány felülírja a parlament

jogkörét, és jogot formál

arra, hogy a törvényhozás

által már elfogadott

törvények esetében

közbeléphessen a kihirdetés vagy az

életbelépés előtt.

Meglátása szerint egy

demokráciában nem engedhetők meg

hasonló visszaélések. A

kérdést annál inkább

súlyosabbnak tartja, mivel

látszólag mindenki egyetért azzal,

hogy a kormány törvényhozói

tevékenységére

egyáltalán nincs szükség.

Közölte, a legtöbb demokratikus

rendszerben nem lehetséges a

sürgősségi kormányrendeletekkel

való kormányzás, ahol pedig igen,

ott csak kivételes esetekre,

katasztrófahelyzetekre vonatkozik.

„Nálunk ez a mindennapos

munkamódszer, rég elfelejtettük,

hogy az Alkotmány is előírja a

kormányhatározat

megindoklását. Nálunk folyamatos a

sürgősségi

állapot”-összegzett a

szövetségi elnök.