2. EP–Koszovói interparlamentáris találkozó

Az EP delegációját Doris

Pack elnökasszony vezette. Tagjai

között jelen volt Becsey Zsolt

magyarországi EP-képviselő. A

látogatásnak Koszovó

állami függetlensége

kikiáltásának első

évfordulója kölcsönzött

időszerűséget. Ezzel kapcsolatos

felszólalásában – tavaly

ilyenkor – Tőkés László

példa- és

precedensértékűnek nevezte az

eseményt. Ugyanakkor a

Kárpát-Medencei Magyar

Autonómia-Tanács nyílt

levéllel fordult a Bukarestben

ülésező NATO-szervezethez, egyfajta

Ahtisaari-féle rendezést javasolva a

kárpát-medencei magyar kisebbségi

nemzeti közösségek helyzetének

a megoldása érdekében.

Április 6-án, hétfőn az

EP-küldöttség sűrű program

keretében tett látogatást a

koszovói kormány és a parlament

vezető beosztású

személyiségeinél, valamint az

Egyesült Nemzetek és az Európai

Unió koszovói misszióinak –

UNMIK és EULEX – vezetőinél.

Az EP dél-kelet-európai

delegációját Hashim Thaci

miniszterelnök és Fatmir Sejdin

államelnök is fogadta.

A legendás hírű

kormányfő jogos

elégedettséggel tekintett vissza

Koszovó függetlenségének

kikiáltására és

alkotmányának elfogadására,

melyek nyomán az újdonsült

albán állam a „normalitás

útjára lépett, és

megszilárdult”.

Doris Pack delegáció-vezető

Koszovó demokratikus jogrendjének

és intézményeinek az

állapotáról fejtette ki kritikus

értékelését.

Az államelnök elégtétellel

számolt be az elmúlt esztendő

kedvező fejleményeiről. Országa

függetlenségét ez ideig 56

állam – köztük a

huszonhétből huszonkét

EU-tagállam – ismerte el.

A megbeszélések rendjén

különleges hangsúly esett a

koszovói kisebbségi

közösségek helyzetére.

Valamennyi albán vezető kitért az

Ahtisaari-terv kisebbségpolitikai

rendelkezéseire, melyek a rendezés

alapjául szolgáltak, s melyeket

Koszovó Alkotmányába is

belefoglaltak.

Tőkés László európai

képviselőnk megszólalásaiban

párhuzamot vont a koszovói

és az erdélyi helyzet

között. Romániai magyar

képviselőként rámutatott,

hogy a koszovói albánok

lélekszámát

megközelítő erdélyi

magyarság, illetve az új albán

állammal szinte azonos nagyságú

területen élő székelység

nem elszakadni akar Romániától,

hanem autonómiája

kivívására törekszik.

Szkander bég törökellenes

küzdelmeinek emlékét

felidézve, Hunyadi Jánossal

való szövetségéről is

szólt – tanúságképpen

európai országaink jelenkori

szövetségére nézve.

Vonatkozó kérdésére

válaszolva Hashim Thaci kormányfő

fontos eredményként könyvelte el,

hogy Románia részt vállal

az Európai Unió

EULEX-missziójában, sőt utóbb

a koszovói útlevél

érvényét is kész volt

elismerni.

Európai képviselőnk

kihangsúlyozta, hogy országával

ellentétben a romániai magyar

közösség Koszovó

függetlenedését elismeréssel

üdvözölte. Válaszában

Sejdin elnök abbéli reményét

fejezte ki, hogy – „ha nem akar lemaradni

az EU vonatáról” – a

későbbiekben Románia is el fogja

ismerni Koszovót.

Doris Pack képviselőasszony a

megbeszélések során

egyetértőleg üdvözölte, hogy

Tőkés László 

közbenjárását

ígérte az új albán

állam Románia általi

elismertetése érdekében.

A koszovói látogatás első

napjának délutánján az

európai és a koszovói parlamentek

küldötteinek

tanácskozására került sor

– Doris Pack delegáció-vezető

és Jakub Krasniqi házelnök

vezetésével. A parlamentközi

vegyesbizottság részletekbe menően

vette számba a tagjelölt államnak az

európai csatlakozás folyamatában

elért eddigi eredményeit. Egyebek mellett

vizsgálat tárgyát

képezték a következők: az

Ahtisaari-féle rendezés gyakorlatba

ültetése, az ország

demokratizálási folyamatának az

előrehaladása, a háborús

és emberiségellenes bűnök

kivizsgálása és

megbüntetése, a kisebbségek jogainak

– köztük is elsőrenden a szerb

közösség

autonómiájának – a

biztosítása, a jogállamiság

érvényesülése, az

igazságszolgáltatás reformja, a

korrupció-ellenes harc állása, a

társadalmi béke, a biztonság

és a regionális stabilitás

kialakulása.

A parlament Koszovó állam

építésében játszott

szerepe tárgyában európai

képviselőnk hazai és

magyarországi tapasztalatokra hivatkozva

mutatott rá a parlamenti demokrácia

hagyományainak az öröklött

hiányára. „Ezen a téren is

egy hajóban evezünk – mondotta

–, valamennyiünknek a kommunizmus

visszahúzó

örökségét, a

múltból örökölt

társadalmi, erkölcsi válságot

kell leküzdenünk.”

A tárgyalófelek

elkötelezettségüket fejezték ki

Koszovó demokratikus

átalakítása és

európai csatlakozásának az

előmozdítása iránt.

Az interparlamentáris találkozó

megbeszélései ma délelőtt a

koszovói parlament székhelyén

folytatódtak, és egy közös

nyilatkozat elfogadásával értek

véget.

Pristina, 2009. április 7.

Tőkés László

EP-képviselő

Sajtóirodája