2009.03.30. 09:38
Romániába menekülnek a magyar cégek
<p>Mágnesként hatott a magyar<br /> vállalkozásokra, hogy<br /> Romániában már 70 eurós<br /> költséggel megalapítható egy kft,<br /> ráadásul igen rövid idő alatt.<br /> Tavaly az egy évvel korábbit meghaladva<br /> több mint ezer új, magyar<br /> érdekeltségű céget jegyeztek be<br /> Romániában, amivel számuk immár<br /> meghaladja a kilencezret. Ezek túlnyomó<br /> többsége alacsony tőkéjű<br /> kisvállalkozás.</p>
A törzstőke és
tőkeemelések
összesített adatai alapján
1990-től 2008 végéig 362
millió euró volt a magyar
befektetések értéke. Az
újrabefektetett nyereséggel együtt
viszont már egymilliárd euróra
becsülhető az invesztíciók
összege. A befektetések legalább 80
százalékát továbbra is
néhány nagy cég - köztük
az OTP, a Mol, a
Richter, a Danubius
Hotels és a Fornetti -
jegyezte, a többin a
kisvállalkozások osztoznak - mondta a
Napi Gazdaságnak Bogár
Ferenc, a bukaresti magyar
nagykövetség kereskedelmi
irodájának vezetője. A tőke
nagysága alapján Magyarország
Románia 15. legnagyobb befektetője,
míg a cégek számát tekintve
benne van az első ötben. A
kisvállalkozások tavaly a
vártnál kisebb befektetéssel
akarták megvetni a lábukat a román
piacon, hiszen míg egy éve a szakember
azt prognosztizálta, hogy a magyar cégek
összesített törzstőkéje 40
millió euróval emelkedhet 2008-ban, addig
ebből csak 10 millió euró
valósult meg. A képet persze
árnyalja az árfolyamhatás - a lej
tavaly több mint 30 százalékkal
gyengült, márpedig a befektetéseket
és a tőkeemelést lejben
tartják nyilván.
A magyar cégek
számára továbbra is Erdély
az elsődleges célpont, de
Bogár szerint a
határtól távolabb fekvő
területeken szintén volna üzleti
lehetőség, ám ezek
kihasználása nagyobb befektetést,
rákészülést igényel. A
magyar cégeket nem éri negatív
diszkrimináció a hatóságok,
hivatalok részéről, és ha
időről időre fel is merül
valamilyen politikai jellegű
feszültség a két ország
között, az nem érinti a
gazdasági kapcsolatokat. A magyar
befektetők a legkevésbé a
turizmusban, a mezőgazdaságban és az
élelmiszeriparban jeleskednek. Bogár
szerint ez részben azzal
magyarázható, hogy az
infrastrukturális hiányosságok
miatt e szektorokban nagyobb pótlólagos
beruházásra volna szükség,
illetve hosszabb távú, nagyobb
megtérülési idejű
befektetést igényelnének.
A román
építőipar elmúlt
évekbeli fellendülését
viszont a magyar cégek
lehetőségeikhez mérten
maximálisan kihasználták, ami az
építőanyagok exportjában,
egyes lakásprojektek
kivitelezésében, illetve - a
tartóssá vált
munkaerőhiány miatt - a magyar szakemberek
romániai munkavállalásában
egyaránt megnyilvánult. A boomnak
azóta vége lett, a tervezési
fázisban lévő projektek jó
részét leállították,
és bár a már elindított
beruházások zömét
folytatják, jelentősen szűkültek
a piaci lehetőségek. Befektetői
szemmel nézve az igazi
áttörést a vámkezelés
megszűnése jelentette - mondta
Havasi István, a vegyipari
alapanyagok forgalmazására szakosodott,
elsősorban gumiipari és
építőipari megrendelőkkel
bíró, bukaresti székhelyű
Variachem Srl. ügyvezető igazgatója.
Románia uniós
csatlakozása előtt ugyanis a
kamionnal szállított áru
fél napot rostokolt a határon, ma
várakozási idő nélkül
lehet átkelni. Jelentősen javul az
üzleti környezet is, bár uniós
szinten még mindig Romániában van
a legtöbb adónem: szám szerint 113.
A külföldi befektetőket korábban
elsősorban az olcsó munkaerő vonzotta
a térségbe, mára azonban az
országban jelen lévő
nagyszámú multinacionális
cég miatt egyre nehezebb és
drágább megfelelően képzett
munkaerőt találni. A Variachemnek
például
költséghatékonyabb a frissen
végzett vegyészmérnökök
továbbképzésére
áldozni, mint a piaci trendnek
megfelelő óriási fizetéssel
szakképzett munkaerőt alkalmazni. Egy
romániai munkavállaló habitusa
teljesen más, mint egy hazai
alkalmazotté, mert bár a helyi
bérek már nagyobbak, mint
Magyarországon, a munkavállalók
folyamatosan új
álláslehetőség után
kutatnak - magyarázta Havasi.
Hozzátette, óvatosan kell kezelni a
kintlévőségeket is, mivel a helyi
fizetési hajlandóság igen alacsony
szinten van, a 60-90 napos határidőket nem
veszik komolyan, ami a lej volatilitása miatt
komoly kockázat. Mindezek ellenére a
cég a közeljövőben komoly
fejlesztéseket tervez, Havasi szerint ugyanis a
gazdasági válság ellenére a
romániai építőiparban
további legkevesebb 10 százaléknyi
növekedési potenciál van.
(Napi Gazdaság)