Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT

Az időszerű politikai 

kérdések megvitatása mellett, a

Szövetségi Képviselők

Tanácsa meghallgatta az Ügyvezető

Elnökség féléves

beszámolóját, és

arról határozott, hogy az

RMDSZ-kongresszus helyszínére

pályázatot írnak ki. Az RMDSZ 9.

időközi – azaz nem

tisztújító –

kongresszusára április 25-én

kerül sor, és Kovács Péter

lesz a kongresszusi biztos, döntött az SZKT.

A testület ugyanakkor egyhangúlag elfogadta

a Szövetségi Állandó

Tanács előterjesztését az

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT)

kötött együttműködési

megállapodásról. A SZÁT egy

másik Határozata

értelmében, a

döntéshozó testület Kelemen

Hunort nevezi ki RMDSZ országos

kampányfőnökévé.

Politikai beszámolójában az RMDSZ

elnöke részletesen szólt az

országos társadalmi-gazdasági

kérdésekről, a Szövetség

helyéről, szerepéről és

célkitűzéseiről az új,

ellenzéki helyzetben. Az elnök ennek

jegyében élesen bírálta a

kormányt a válságellenes

reformintézkedések

elmaradásáért, de kemény

szavakkal bírálta Traian Basescu

államfőt is, a székelyföldi

területi autonómia jogosságát

tagadó nyilatkozatai miatt. Ez utóbbi

kapcsán ismételten leszögezte, az

RMDSZ elutasítja az államelnök

RMDSZ- és magyarellenes kijelentéseit.

„Mindenkinek meg kell értenie, az

államfőnek is, hogy az RMDSZ nem hagyja

szó nélkül az olyen

kijelentéseket, amelyekkel nem ért egyet.

A területi autonómia

kérdésében tudtuk, hogy a

román politikusoknak más a

véleménye, de olyan

megfogalmazással, hogy soha nem lesz

területi autonómia, nem tudunk

egyetérteni. Mi úgy gondoljuk, hogy a

területi autonómia lehetséges,

és a területi autonómia lesz is

– szögezte le Markó Béla, aki

hozzátette, az RMDSZ ezzel egyidőben

határozottan elutasítja azokat a

nyilatkozatokat is, amelyek szerint nem a jelenlegi

kormánytöbbség, hanem

éppenséggel az RMDSZ él az etnikai

tisztogatás eszközeivel a

székelyföldi állami

intézményekben. Megjegyezte, bár

nem kívánja durva szavakkal illetni

azokat, akik ilyen kijelentést tesznek, ezt a

hozzáállást „bizarrnak

és egyben veszedelmesnek” nevezte,

ugyanis, mint fogalmazott, ez

„felhívás lehet a

keringőre” a magyarság és az

RMDSZ ellen irányuló további

politikai támadások tekintetében.

A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ

mindent megtesz annak érdekében, hogy a

székelyföldi megyék állami

intézményeiben dolgozó vezető

magyar tisztségviselők, szakemberek

számát illetően tartsák

tiszteletben az etnikai arányokat. Úgy

értékelte, jogos a Kovászna

és Hargita megyeiek aggodalma a magyar

tisztségviselők

eltávolítása kapcsán,

hiszen vannak már erre utaló

egyértelmű jelek. Mint mondta, az RMDSZ

próbál megodást

találni  a magyar

tisztségviselők helyzetére,

ám leszögezte azt is, a

Szövetség nem szűkítheti le

küzdelmét csupán erre a

kérdésre. A tisztségek fontosak,

de csupán eszközt jelentenek a magyar

közösség érdekeinek

érvényesítésében, 

csupán elemei az egyenjogúság

megteremtésének – mutatott

rá. -Az arányoknak spontán

módon kell beállniuk - hangoztatta a

szónok, aki szerint ehhez az autonómia

irányába mutató

lépéseket kell tenni, az erőteljes

decentralizációnak is ezt a célt

kell szolgálnia.

Markó Béla ugyanakkor beszámolt az

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal

között elvi megállapodás

tartalmáról, arra kérve a

döntéshozó testületet, hogy

véglegesítse az egyezséget (ez a

beszámolót követően meg is

történt). Mint mondta, a

megállapodás értelmében az

RMDSZ és az EMNT közös listán,

a magyar összefogás listáján

indul az Európai Parlamenti

választásokon, a lista első

helyét Tőkés László

foglalja el. A lista második és harmadik

helyén az RMDSZ jelöltjei lesznek, a

negyedik hely pedig szintén az EMNT-t illeti

meg. A lista, amelyben a helyeket 75-25 arányban

osztják le a két szervezet

között, jogilag az RMDSZ listája lesz,

az EMNT logója ugyanakkor megjelenik majd a

választási plakátokon és a

különböző választási

anyagokon is.

Mint rámutatott, mindkét szervezet

külön kampánystábokat

alakít majd, de lesz egy egyeztető

testület, amely koordinálja a

közös kampányt. Emellett az RMDSZ

és az EMNT közös

választási keret-programot és

arculatot dolgoz ki, ugyanakkor mindkét

szervezet sajátos üzeneteket is

megfogalmazhat majd. Felhívta a figyelmet arra,

április 3-án létrehozzák az

Erdélyi Egyeztető Fórumot is.

A szövetségi elnök úgy

értékelte, a megállapodás

melletti legfőbb érv tagadhatatlanul az,

hogy nem szabad kockáztatni a magyarság

európai parlamenti jelenlétét,

különösen most, amikor az RMDSZ nem

rendelkezik kormányzati eszközökkel,

ha pedig megállapodásra van

szükség, akkor elsősorban az

erősebbnek kell engednie. Ezért

üzenetértékű az, hogy az RMDSZ

átengedte a lista első és negyedik

helyét az EMNT-nek, ez a kompromisszum pedig

éppen erőt, nem pedig gyengeséget

sugall – hangsúlyozta Markó

Béla, aki szerint az

együttműködésre hosszú

távon is szükség van, hiszen, tette

hozzá, ha vannak közös érdekek,

akkor, főként a közösséget

érintő kapitális, stratégiai

kérdésekben valamilyen módon

együtt kell működni.

- Az RMDSZ megőrzi arcát, programját

és politikai tartását, de egyben

esélyt adunk másoknak is, és

főként esélyt adunk a

közösségünk

számára, hogy erős

képviseletet teremtsen az Európai

Parlamentben  - mondta a szövetség

elnöke.      

Az elnök bírálta a

demokrata-liberálisok és a

szociáldemokraták alkotta

koalíciót.

Úgy vélekedett, hogy a

kormány működésének

eddig eltelt rövid időszakát

inkább a belső ellentétek

határozták meg. Ezt tükrözi

Markó szerint a kormánynak a parlament

elé terjesztett költségvetési

terve is, amely szerinte csak

látszat-intézkedéseket tartalmaz.

A tervezetben szereplő egyes

költségcsökkentési

intézkedések is csak

látszólagosak, valójában

tovább folyik az állami apparátus

felduzzasztása, máris több

államtitkár, igazgatóság,

ügynökség működik, mint az

előző kormány idején, mindez a

két koalíciós erő

tisztségekért folyó

versenyének az eredménye - mondta

Markó, aki szerint például a

decentralizáció radikálisabb

megvalósításával el lehetne

kerülni a költségnövelő

párhuzamosságokat.

A Szövetségi Képviselők

Tanácsának február 14-i

marosvásárhelyi ülésén

Kelemen Hunor ügyvezető elnök

beszámolt féléves

tevékenységéről, ismertette

az RMDSZ időközi

kongresszusáról szóló

döntéseket, ugyanakkor reflektált az

államfő arra vonatkozó

kijelentésére, hogy a székely

megyékben „etnikai

tisztogatás” történik, illetve

véleményezte a kormány eddigi

tevékenységét.

„Etnikai tisztogatásról és

nemzetállamról beszél az

államfő. A kettő együtt

azért nem működik, mert ha van

nemzetállam, akkor nincs etnikai

tisztogatás, mert a nemzet „tiszta”,

nincsenek kisebbségek. Ki kit tisztogathatna? Ha

meg etnikai tisztogatás zajlik, akkor nincs

nemzetállam, mert az ország

területén nemzeti

közösségek is élnek”

– jelentette ki Kelemen Hunor, aki szerint a

kisebbség eleve nem „tisztogathatja”

a többséget. „Ezt az

államelnök sem gondolta komolyan,

inkább szavazatokra számít,

és kikacsint szélsőjobbra”-

tette hozzá az RMDSZ ügyvezető

elnöke.

„Másfél év alatt

három választási kampányon

vagyunk túl, és hozzá is

látunk a negyedik, a júniusi

európai parlamenti választás

kampányának

megszervezéséhez” –

jelentette ki Marosvásárhelyen Kelemen

Hunor ügyvezető elnök, aki szerint a

helyi és megyei RMDSZ-szervezetek valamint az

országos szervezet által az elmúlt

másfél évben tett

erőfeszítés többet jelentett a

„kampánytól kampányig”

tartó tevékenységnél.

Az RMDSZ időközi kongresszusának

szervezési részleteit már az

elmúlt másfél hónapban

egyeztette az ügyvezető elnök a megyei

szervezetek elnökeivel. A Területi

Elnökök Konzultatív Tanácsa

illetve a Szövetségi Állandó

Tanács február 13-i

ülésén április 25-ét

javasolta a kongresszus időpontjaként, az

esemény ütemtervét

összeállították, a

szövetségi képviselők

Marosvásárhelyen megkapták a

dokumentumot. Kelemen Hunor ügyvezető

elnök kongresszusi biztosként Kovács

Péter területi szervezetekért

felelős ügyvezető alelnököt

nevezte ki. Az ügyvezető elnök

arról is tájékoztatott, hogy az

esemény helyszínéről

pályázat alapján 

döntenek, a szükséges

előkészületeket pedig már a

következő héten elkezdik.

A hozzászólások főként

a magyar intézményvezetők

helyzetét érintették.

Borbély László ügyvezető

alelnök javasolta, hogy az RMDSZ

állítson össze egy memorandumot,

amelyet eljuttat a kormánynak, a parlamentnek

és az EP-nek. Winkler Gyula kifejtette:

támogatja a tisztségviselők

kinevezésénél az etnikai

arányok tiszteletben tartását, de

a szórványban pozitív

diszkriminációra van szükség,

egyébként nem juthatnak

tisztséghez a magyarok. Korodi Attila

felkérte az RMDSZ-t, vizsgálja meg,

hogyan maradhatnak tisztségben az

intézményvezetők.