Kelemen Hunor: Vagy „etnikai tisztogatás” vagy „nemzetállam”

A Boc-kormány harmadik

belügyminiszterének beiktatásán

az államfő ragaszkodott ahhoz, hogy többek

között említést tegyen egy olyan

jelenségről is, amely – tudomása

szerint – Hargita és Kovászna

megyében érhető tetten.

Nyilatkozatában, a székely megyékben

zajló „etnikai tisztogatást”

emlegette, a „leleplezést” pedig egy

miniszteri beiktatás ünnepélyes keretei

között ejtette meg.

Bizonyára azt latolgatják, kedves

kollégák, hogy vajon ki kit

„tisztogat” a két megyében. A

választ erre ismételten az

államfő adja meg: a románság

a tisztogatás elszenvedője, a magyarok

– pontosabban a helyi közigazgatásban

dolgozó magyarok – a tisztogatás

végrehajtói.

Valódi és sajnálatos premier,

amely, ha igaz volna Románia lehetne a

világ első országa, amelyben –

paradoxális és rendhagyó

módon – a többségi

lakosságot „tisztogatja” egy

kisebbségi közösség. A

világ minden tájáról

jöhetnének hozzánk a politikai

szakértők, hogy

tanulmányozzák a jelenséget. Erre

azonban nem kerül sor, hiszen ez a

kijelentés is üres

szemfényvesztés, amely semmilyen

tekintetben nem használ a román-magyar

viszonynak.

Mielőtt „leleplezte” volna az

említett „etnikai

tisztogatást”, az államfő a

„nemzetállamról”

beszélt. Ez a két fogalom azonban nem

összeegyeztethető.Mert ha Románia

nemzetállam, akkor nem létezik etnikai

tisztogatás, az állam

„tiszta”, mert egyetlen nemzeti

közösség alkotja. Ki kit

tisztogathatna? Abban az esetben, ha „etnikai

tisztogatást”

feltételezhetünk, akkor meg nem

létezik nemzetállam, mert az állam

területén több etnikai

közösség él.

Ilyen értelemben Băsescu

államfőnek le kell mondania egyik

kijelentéséről. Természetesen

nem fogja megtenni, és ez könnyen

megmagyarázható. Ennek oka egybeesik

következetlensége

magyarázatával: közeleg az

államfőválasztás

kampánya, a jelenlegi államfőnek

pedig meg kell szereznie azokat a

szélsőséges szavazatokat, amelyek

azáltal maradtak gazdátlanok, hogy a PRM

nem jutott be a Parlamentbe, és amelyeket

rövid időre a PSD gyűjtött be a

kormányalakítási

tárgyalások idején

tanúsított RMDSZ-ellenes

magatartásával.

Az államfő kampányol, de

készül az Alkotmány

közeljövőbeli

módosítására is.

Reméljük, hogy a választások

után lesz majd ideje az általa

felhatalmazott politikai és alkotmányos

rendszert vizsgáló bizottság

jelentését is átolvasni, annak a

bizottságnak a jelentését, amely

éppen az államfőtől kapott

megbízást arra, hogy pártatlan

javaslatokat tegyen az alkotmány

módosítására. A

bizottsága azt javasolja, hogy az

alapokmány következő

előírásai közül

csupán a köztársasági

államformára, az alkotmányos

demokráciára valamint a politikai

pluralizmusra vonatkozó kitételek ne

legyenek módosíthatóak.Ahogy

önök is észrevehetik, kedves

kollégák, az a jelentés,

amelyért az Államelnöki Hivatal is

felelősséget vállalt, nem tartalmaz

az Alkotmány első szakaszában

meghatározott „nemzetállam”

fogalmának törlésére

vonatkozó tiltást.

Az RMDSZ kizárólag ennek a fogalomnak a

törlésére vonatkozik, és nem

az ország

„függetlenségét,

oszthatatlanságát, egységét

és szuverenitását”

kimondó alkotmányos

előírásokéra. Javaslatunk oka

egyszerű: amennyiben számos

kisebbség létezéséről

beszélünk, a nemzetállam fogalma

üressé, tartalom

nélkülivé válik.

Követelésünk korántsem

felelőtlen vagy megalapozatlan, hiszen

éppen az Európai Unió egyik

tagországában találtak erre

ugyanilyen megoldást. Spanyolország

Alkotmánya egyazon cikkelyben mondja ki az

állam egységes, oszthatatlan

voltát illetve ismeri el és

biztosítja az ország

különböző régióiban

élő kisebbségeinek

autonómiához való jogát.