Az OTP Bank Romania vezetője kamattámogatásokat vár

A román kormány maga is felismerte, hogy

a gazdaság

élénkítéséhez

éppen a kis- és

középvállalatokat kell felkarolni,

kétségtelenül tett is már

lépéseket ennek érdekében -

mondta. Egyrészt megerősítette a

vállalatok e kategóriáját

védelmező garanciaalapokat,

másrészt pedig 100-100 millió

eurós forrást biztosított az

állami kézben lévő

Eximbank és a CEC (román

takarékpénztár)

számára a kis- és

középvállalati szféra

számára biztosítandó

hitelekhez.
Diósi László szerint

azonban hátrányos, hogy a

forrásokat illetően

Romániában ilyen jellegű

bankpreferencia létezik, szerinte a kkv-szektor

támogatását szolgáló

programoknak - Magyarországhoz hasonlóan

- ebben az országban is ki kellene terjednie a

teljes pénzügyi közvetítői

rendszerre. A bankigazgató hiányolja azt

is, hogy Romániában e területen

teljes mértékben hiányzik a

kamattámogatás gyakorlata.

A menedzser veszélyesnek tartja, hogy a ROBOR (a

bankközi piacon nyújtott lejhitelek

átlagkamata a bankszektor tíz legjobb

teljesítményét

nyújtó bankjára

számítva) Romániában

folyamatosan 15 százalék között

mozog. Emiatt nincsen vállalkozói hitel

20-25 százalékos kamat alatt, ezt pedig

egy kisvállalkozás nem képes

kitermelni - mondja Diósi, aki attól

tart, hogy a kis méretű

vállalkozások könnyen

megroppanhatnak ezektől a

kamatterhektől.  Az államnak

mindkét eszköz - a források

biztosítása és a

kamattámogatás - révén

kellene segítenie helyzetükön -

fűzte hozzá.

Az OTP Bank Románia a saját,

illetve az Európai

Újjáépítési

és Fejlesztési Bank (EBRD)

forrásaiból hitelezett eddig a kkv-knak.

Sikeresen használt fel 10 millió

eurós EBRD-keretet, és szeretne

továbblépni az európai bankkal

folytatott együttműködés

útján. "Mint a román piacon

felelősséggel működő

pénzintézet,  bankunknak is

ebben az évben a kkv szektort kell

segítenie hitelekkel" - mondta Diósi,

hozzáfűzve, hogy az idén "nem

kívánják erőltetni" a

fogyasztási hiteleket, ezekről az OTP Bank

Romania már korábban leállt.

Ha megfelelő mennyiségű új

forrást tud majd bevonni a bank,

mindenképpen a kis- és

középvállalatok felé

fordítja figyelmét a jövőben

is. Portfóliójának már most

is körülbelül az egyharmada

szolgálja a piacnak ezt a szeletét,

amelyben e pillanatban harminc ezres

nagyságrendű az

ügyfélállománya.

Románia eddigi

beruházás-ösztönzési

programja révén éppen a kkv-kat

erősítette, Romániában ennek

köszönhetően például 30

ezer olasz, 15 ezer német és 10 ezer

török kisvállalkozás

működik, magyar

tőkéjűből pedig mintegy 9 ezer.

Románia tehát Magyarországgal

ellentétben nem a "multikat"

részesítette előnyben. Diósi

László szerint ezért a

román államnak a saját maga

által megkezdett úton kellene

tovább haladnia, forrásokkal és

kamattámogatással kellene

segítenie a kis- és

középvállalatok

fennmaradását.