Az EU elégedetlen a román igazságügyi reformokkal

Brüsszeli

sajtótájékoztatóján

Johannes Laitenberger, a

Bizottság szóvivője úgy

fogalmazott, hogy Romániában az

elmúlt hónapokban nem sikerült

fenntartani a reformok korábbi

ütemét. A most ismertetett

időközi jelentés - amelyből

szankciók nem következnek - azt

ajánlja Bukarestnek, hogy adjon új

lendületet az igazságügyi reformoknak

és a korrupció elleni

fellépésnek. A dokumentum

megállapítja, hogy a román

kormány kidolgozta ugyan a polgári

és a büntető

törvénykönyv, valamint a

polgári és a büntető

eljárásjogi törvény tervezett

módosításait, ám ezeket

még mind el kell fogadtatni a parlamenttel. A

román igazságszolgáltatási

reform szándéka

bátorító ugyan, de át kell

ültetni a gyakorlatba. A

Bulgáriáról

összeállított

helyzetértékelés szerint a

balkáni országnak, ahhoz, hogy

demonstrálja a pozitív

változások visszafordíthatatlan

jellegét, autonóm

működésű, szilárd

igazságszolgáltatási rendszert

kell felmutatnia - képesnek kell lennie az

összeférhetetlenség, a

korrupció és szervezett

bűnözés

kiszűrésére, illetve

büntetésére.

Az Európai Bizottság tavaly több

száz millió euró,

Bulgáriának szánt

támogatás

folyósítását tagadta meg,

éppen azért, mert nem látta

biztosítottnak az uniós pénzek

rendeltetésszerű, korrupciómentes

felhasználását. Azóta a

bolgárok előre léptek valamelyest,

de még adós a jogállamiság

számos biztosítékának a

megteremtésével. Románia

és Bulgária az EU két

legszegényebb, egyben

legutolsóként (2007-ben) csatlakozott

tagországa. A tagság

elnyerésével tett

kötelezettségvállalásaik

teljesítését rendszeresen nyaranta

tekintik át átfogó jelleggel - ez

a mostani nem olyan dokumentum, amely

következtetések levonására,

döntések meghozatalára

indítaná az uniót. Inkább

orientáló, figyelmeztető

célú pillanatfelvételnek

szánja Brüsszel, két

átfogó értékelés

között.