Szélessávot mindenkinek!

Az EP szerint „javítani kell az EU-ban a médiaműveltség támogatását célzó koncepciót, különösen a klasszikus médiaformák bevonása és a médianevelés fontosságának elismerése terén”. Lehetővé kell tenni az emberek számára, hogy „kritikusan tudják elemezni a médiatermékeket, megértsék a médiaipar gazdasági funkcióit, és saját maguk is képesek legyenek médiatartalmak előállítására” - fogalmaz a jelentést készítője, az osztrák Christa Prets.

Az EP az Európai Bizottságot arra kéri, dolgozzon ki mutatókat a médiaműveltségre, valamint a MEDIA program utódprogramjában célozza meg a médiaműveltség ösztönzését. Az EP-képviselők támogatják az audiovizuális területen folyó nemzetközi együttműködést támogató Media Mundus program kidolgozását is.

A szélessáv az állami gondoskodás része

A számítógép és az internet elterjedtsége az EU-ban erősen változó. Egyes tagállamokban a háztartásoknak több mint nyolcvan százalékában van számítógép, míg más tagállamokban csak alig húsz százalékában. Bár átlagban több mint negyven százaléknál van már internet, ebből csak mintegy 15 százalék fut szélessávon.

A parlament szerint az „európai politikának gondoskodnia kell arról, hogy csökkenjen a digitális szakadék a tagállamok között, különösen a város és a szélessávú kapcsolattal kevésbé ellátott vidék között”. „A széles sávú internethez való hozzáférés biztosítása az állami gondoskodás részét képezi” - írja Prets a jelentésben. A képviselők azt kérik, a szélessáv „legyen elérhető minden polgár számára, elfogadható költségen”.

Médiaoktatás - főleg időseknek és gyerekeknek

A médianevelés terén az egyes országok tanterveiben még mindig nagy különbségek vannak: a régi tagállamokban a médianevelés többé kevésbé jelen van, míg - Szlovénia és Magyarország kivételével - a közép- és kelet-európai tagállamokban egyáltalán nem része a tantervnek. Az EP-képviselők szerint a médianevelésnek és a médiatermékek előállításának „a formális oktatás részét kell képeznie, amelyhez valamennyi gyermek hozzáfér”, és azt „össze kell kötni gazdasági, politikai, irodalmi, társadalomtudományi, művészeti és információtechnológiai tárgyakkal, vagy akár iskolán kívüli projektekkel” is. A fogyatékkal élőknek és a speciális iskolák tanulóinak is lehetőséget kell kapniuk arra, hogy részt vegyenek ezeken az órákon - írja a jelentés.

Az EP felhívja a figyelmet arra is, hogy jelentősen javítani kell az iskolai infrastruktúrát, a tanárok képzésébe médiapedagógiai modulokat kell beépíteni, valamint a médianevelésnek foglalkoznia kell a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának, a személyes adatok biztonságának, illetve az interneten keresztül terjedő erőszaknak a témájával.

Az idősebbek körében a médianevelés kevésbé intenzív, különösen a szülők maradnak le gyakran gyermekeik mögött az információs és kommunikációs technológia használatában - áll a szövegben. Az EP szerint „az idősek új médiaformákkal kapcsolatos félelmeit és korlátait le kell leépíteni, hiszen a digitális hálózatok éppen számukra teremtenek lehetőséget arra, hogy erőteljesebben vegyenek részt a társadalmi életben, és javíthassák életminőségüket”.

Reklámok

Az EP-képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy a médianevelésnek foglalkoznia kell a reklámmal mint tömegkommunikációs eszközzel, és közvetítenie kell olyan ismereteket, amelyek hozzásegítenek a reklámokban alkalmazott eszközök és gyakorlatok értelmezéséhez.