Bevásárlóturizmus: az olcsóbb és jobb magyarországi árut kedvelik a románok

A román hírügynökségek jelentése szerint a bevásárlóturizmus az április végi ortodox húsvét közeledtével még inkább felerősödött.

Legtöbben kis tételben saját háztartásuknak vásárolnak, azonban sok kereskedő a magyar bevásárlóközpontokból tölti fel romániai üzletének raktárkészletét, vagy pedig a román piacokon értékesíti tovább a termékeket. Az ortodox húsvét közeledtével az bevásárlóturizmus megugrására utal az is, hogy a romániai valutaváltóknál egyre nagyobb az igény a forintra.

Temes, Arad, Bihar megyékből, de az ország más részeiről is százával járnak át vásárolni Makóra, Szegedre, Gyulára valamint Békéscsabára, ahol olcsóbb és jobb minőségű az áru, ugyanakkor bőségesebb a választék. A bevásárlóközpontok felismerve a lehetőséget román nyelvű reklámokkal is hirdetik akciós termékeiket.

A bevásárlóturizmus Románia uniós csatlakozásával lendült fel, amióta útlevél helyett elegendő a személyi igazolvány is a határátlépéshez, ugyanakkor a gépkocsik határátkeléséhez szükséges zöldkártya ára bele van foglalva a kötelező gépjármű-biztosítás összegébe. A románok többnyire élelmiszereket, háztartási vagy ruházati cikkeket vásárolnak. A határőrég statisztikái szerint az utóbbi időben 15-20 százalékkal nőtt a szomszédos országból Magyarországra tartó románok száma.

"Havonta egyszer-kétszer is átmegyünk vásárolni barátainkkal, így az utazási költségek is megoszlanak. Többnyire Makóra járunk, de a szegedi nagyáruházakat sem hagyjuk ki. Hús, felvágottak, édesség, tejtermékek esetében a kínálat sokkal bőségesebb mint nálunk, ahol ugyanazon terméket sokkal magasabb áron lehet megvásárolni" - állítja az egyik vásárló, aki szerint bizonyos termékek esetében Magyarország drágább, de összességében még mindig előnyösebb Magyarországon bevásárolni.

A határ menti bevásárlóturizmus hátrányos hatását a romániai bevásárlóközpontok érzik meg az eladások csökkenésével. Hasonló bevásárló hullám a nyolcvanas években volt tapasztalható, amikor a romániai áruhiány miatt Erdélyből Magyarországra járt át lakosság. Magyarország 2004-es EU-csatlakozását követő időszakban megfordult a helyzet: akkor Magyarországról jártak át Erdélybe vásárolni, ahol elsősorban a ruha és a lábbeli ára volt jóval kedvezőbb. Mára viszont a bevásárlóturizmus ismét felvette a rendszerváltás előtti trendet.