Várad összeköt: nyitógála a Szigligeti Színházban

Bár az idei Szent László Napok programjai már szombaton, a mínusz 1. nappal megkezdődtek, az „igazi” megnyitóra hétfő este került sor a színházban. Az ünnepi felszólalásokat követően a Sebő együttes Sebestyén Mártával és Andrejszki Judittal kiegészülve lépett színpadra.

A nyitógála a Szent László Napok idén „született” himnuszával, illetve a hozzá tartozó videoklip levetítésével vette kezdetét, majd az est moderátoraként Vindis Andrea köszöntötte a közönséget, a meghívott vendégeket. Az ünnepi beszédek sorát Zatykó Gyula főszervező nyitotta meg. Rámutatott: az ezelőtt hét évvel indult fesztivál fejlődését az is bizonyítja, hogy míg a legelső programfüzet 16 oldalas volt és 30 programot tartalmazott, addig az idei füzet közel 50 oldalas és 150 programot tartalmaz. Köszönetet mondott a szervezőcsapatnak, ugyanakkor rámutatott az idei fesztivál mottójára: Várad összeköt. – A Szent László Napok mindenkori sajátossága a családias légkör. Maga a város, Várad is egy nagy család, így a fesztiválra magyarokat, románokat egyaránt várnak – mondta. „Szent László mindenkié, ezért ezen a héten tegyük félre a vitákat, akasszuk szögre a bút, a rosszkedvet, a véleménykülönbségeket, és érezzük jól magunkat egymás vendégeinek társaságában” – emelte ki a főszervező. Csomortányi István, az EMNP elnöke rámutatott: a kezdetekkor a rendezvény csak két támogatóval rendelkezett, ez pedig Várad magyar közössége és Magyarország nemzeti kormánya volt, nélkülük ez a rendezvény nem tudott volna elindulni. Mára a munka megtérült, napjainkban már a rendezvény egyik fő támogatója Nagyvárad önkormányzata, de a sikert az is mutatja, hogy más fesztiválok is „tanultak” a Szent László Napoktól, a nagyváradi közösségi rendezvények, fesztiválok magasabb színvonalúak lettek, a fesztivál minta lett a román közösség számára is – tette hozzá. A Szent László Napok jó példa arra, hogy ha valamit makacsul és elszántan akarunk, akkor nincs lehetetlen. Szent László egy olyan személyiség, aki összeköt, a kereszténység, a hagyomány, a haza védelmezőjeként tartják számon – fogalmazott.

Közös értékek

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere szintén Szent László példamutató személyiségét emelte ki, elmondása szerint egy olyan király volt ő, aki iránymutató lehet számunkra. A keresztény egység jegyében kapcsolta össze a közép-európai nemzeteket, uralkodása alatt nagy hangsúlyt fektetett a keresztény hit megerősítésére, ugyanakkor tartós békét biztosított – mondta el. Az alpolgármester rámutatott Debrecen és Várad évszázados kapcsolatára, elmondása szerint az együttműködés által közös értékeket lehet teremteni. „Kötelességünk az összetartozás érzésének erősítése, ugyanakkor a békés együttélés jegyében erősíteni kell a román–magyar kulturális kapcsolatokat is.” Kiemelte: ünnep nélkül nincs tartalmas élet – a Szent László Napok legyen mindenki számára igazi ünnep.

A nyitógálán felszólalt Florin Birta, Nagyvárad alpolgármestere is, aki többek között elmondta: a fesztivál idei szlogenje nemcsak a magyar–magyar kapcsolatokra kell érvényes legyen. Kiemelte a város multikulturális jellegét, ugyanakkor hozzátette: a szélsőséges nacionalizmus a magyarok és románok számára egyaránt romboló hatású. Kitért arra, hogy a város a kulturális rendezvényekre elkülönített költségvetés 25 százalékát a magyar közösség számára szervezett rendezvényekre fordítja. Elmondta továbbá: a történelmet tiszteletben kell tartanunk, a jelenben és jövőben pedig meg kell értenünk egymást. A Szent László Napokról az elmúlt hét évben bebizonyosodott, hogy a régió egyik legfontosabb fesztiváljává nőtte ki magát – fogalmazott Florin Birta.

Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az általa viselt, ezelőtt három évvel ezelőtt megtervezett rektori lánc bemutatásával vezette fel beszédét. Az érmén Várad 17. századi címere (ekkor datálódik az első váradi, főiskolai rangú felsőoktatási intézmény), a PKE címere, ennek hátterében pedig Szent László hermája látható. Szent László királyt nevezték a „legelegánsabb királynak”, de általános megbecsülésnek, szeretetnek és tiszteletnek is örvendett. Ezek a tulajdonságok ma ránk nézve is érvényesek kellene legyenek: egymás megbecsülése, egymás tisztelete és szeretete. Így Szent László szellemi hagyatéka ma is összeköt bennünket – mondta el.

Szilágyi Péter, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa beszédében úgy fogalmazott: Nagyváradot az újrakezdések története jellemzi, de ugyanez az újrakezdés érzékelhető a Kárpát-medence több pontján, ahol az elmúlt években a magyar közösségek új erőre kaptak. Egyre több fesztivált tud támogatni Magyarország kormánya Erdély-szerte, amelyek a magyarságról, a magyarsághoz szólnak. A támogatáspolitika kapcsán beszélt ugyanakkor arról is, hogy „elkezdtük közös erővel újjáépíteni közösségünket, közös erővel olyan hellyé formáltuk a Kárpát-medencét, ahol jó élni”.

A felszólalások sorát Tőkés László, az EMNT elnöke zárta, aki szintén Szent László meghatározó alakját emelte ki. „Szent László öröksége egybekapcsol bennünket. Városunk román és magyar polgárait is összekapcsolhatja a történelmi hűség jegyében Szent László király, de el is választhatja, ha nem jutunk egyetértésre Szent László király személyiségét, történelmi művét illetően” – mondta el.

Csillagok palotája

Az ünnepi beszédeket követően a Csillagok palotája című előadással lépett színpadra a Sebő Együttes (Sebő Ferenc – ének, Barvich Iván – tárogató, bolgár kaval és Pergel László – prímtambura, gitár) Sebestyén Mártával (ének, furulya, dob) és Andrejszki Judittal (ének, csembaló, dob) kiegészülve. Az összeállítást Janus Pannonius Pannónia dicsérete versének megzenésítésével kezdték, de hallhattunk különböző Szent László-himnuszokat, Balassi és Csokonai verseinek megzenésített változatát, a Kájoni-kódexben megörökített cigány dalokat, de kimagasló pillanata volt az estnek többek között a Csíksomlyón is énekelt régi székely himnusz (Óh, én édes jó Istenem, oltalmazóm, segedelmem) előadása. A közönség vastapssal hálálta meg a zenei élményt, és természetesen a ráadás sem maradt el a fellépők részéről, akik Weöres Sándor Ugrótáncot jókedvemből című megzenésített versével, majd egy áldással tértek vissza a színpadra.

János Piroska