Bajok a beiskolázási tervvel

Tegnap a Szakszervezetek Művelődési Házában sajtótájékoztatót tartottak a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Föderációjának a megyei és az országos vezetői. A beiskolázási terv volt a téma.

Flaviu Zancu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Föderációjának (FSLI) megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány órával később rendkívüli közgyűlést tartanak a Szakszervezetek Művelődési Házában, melyre a több mint 7000 tag közül körülbelül 230-at vártak. Erre azért volt szükség, mert tavaly ősszel, amikor meg lett választva az új összetételű elnökség, nem került sor az alapszabályzat módosítására. Most tehát ez volt tegnap a fő cél, a napirendi pontok közt szerepelt ezért az érdekképviselet tevékenységének újragondolása, új részlegek létesítése, projekteknek a gyakorlatba ültetése. Hogy a tanácskozásnak nagyobb súlyt adjanak, meghívták rá George Purcarut, a FSLI országos elnökhelyettesét, aki a sajtótájékoztatón is jelen volt. Elmondása szerint második alkalommal van jelen Bihar megyében, és az előtte szóló életkorára utalva örömét fejezte ki, hogy a fiatalabb generáció is érdeklődik a szakszervezeti munka iránt.

Szerinte a legégetőbb probléma jelenleg a 2019/2020-as tanév beiskolázási terve. A FSLI nevében felszólította a tanügyminisztériumot, hogy vonja vissza a vonatkozó rendeletét, mivel meglátásában csak zavart okoz úgy a tanárok, mint a diákok és a szülők körében. Elsősorban azt kifogásolja, hogy a beiskolázási számok nem azonosak a januárban a tanfelügyelőségek által felterjesztettekkel, abból a szempontból, hogy a szaktárca jelentősen növelte a szakiskolai osztályok számát a szakközépiskolai osztályok hátántyára. (A kettő között a fő különbség az, hogy míg a szakközépiskolai osztályok négy éves líceumi képzést nyújtanak érettségi diplomával és technikusi vizsgával, addig a szakiskolai osztályokba csak három évet kell járni, és a végén nem ad érettségi oklevelet).

Tíz osztály

George Purcaru meglátásában szükség van ugyan mesteremberekre és jó „szakikra”, de nem ért egyet azzal a megoldással, ahogyan egyik napról a másikra egy tollvonással a szaktárca növeli a szakiskolai osztályok számát, hiszen ez átfontolt lépést igénnyel, kellő infrastrukturális és humánerőforrás hátteret. Emellett mivel várhatóan kevesebb líceumi osztály indul, veszélyben van egyes tanerők munkahelye is. Kilátásba helyezte, hogy nem nyugodnak bele a történtekbe, és minden törvényes tiltakozási módot kihasználnak, beleérte a bírósági jogorvoslatot is. Az országos elnökhelyettes ugyanakkor egy másik pedagógus problémának nevezte azt, hogy egyes kollégáinak továbbra se folyósították azokat az illetményeit, melyek a megnyert perek után járnának nekik.

Radu Hora, a FSLI Bihar megyei alelnöke arról beszélt, hogy a minisztériumi rendeletben 136 szakközépiskolai és 72 szakiskolai osztály jóváhagyása szerepel. Ez azt jelenti, hogy Bihar megyében 10 osztály esetében lenne változás úgy, hogy egy-egy eddigi szakközépiskolai osztály helyett egy-egy szakiskolai osztály indulna ősztől. A Bihari Napló érdeklődésére válaszolva Flaviu Zancu elmondta, hogy a tíz osztály közül kilenc román és egy magyar tannyelvű, utóbbi a kágyai 1. számú Műszaki Szakközépiskola.

A hírt az utóbbi tanintézmény igazgatója, Karancsi Béla is megerősítette, aki lapunknak azt nyilatkozta, hogy az élelmiszeripari technikus szakközépiskolai osztály helyett ősztől pékárú és péksüteménykészítő szakiskolai osztály fog indulni náluk. Úgy fogalmazott: bár a helyek száma nem változik, vagyis marad a 28, egyáltalán nem örül a minisztériumi ukáznak, mert az élelmiszeripari technikusi osztály líceumi képzést nyújtott volna.

Ciucur Losonczi Antonius