Elballagtak a Szent László-sok

Csütörtök délben elballagott a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum három tizenkettedikes osztálya. A hálaadó szentmisét és ünnepséget a nagyváradi Székesegyházban tartották. A ballagók szokás szerint tanáraikkal a soraikban a Kanonok sorról vonultak át a Székesegyházba, miközben énekelték a Gaudeamus igiturt. Az idén a közgazdaságtan szakos  XII. A- Albert Andrea tanárnő osztálya; a teológia profilú XII. B- Konrád Ildikó tanárnő osztálya, valamint a közélelmezési XII. C- Rázmán Enikő tanárnő osztálya intett búcsút iskolás éveinek, összesen 65 fiatal.

A hálaadó szentmise bevezetőjében Mons. Fodor József általános helynök Exc. Böcskei László megyés püspök áldását közvetítette, aki imádkozik a diákokért, és jókívánságait küldi, de a pápalátogatás miatt már el kellett utaznia csütörtök reggel.

Az evangélium Szent Lukács könyvéből szólt. Elmélkedésében a vikárius úgy fogalmazott: gondviselésszerűen szép, hogy a Szent László Líceum tanulóinak a ballagása egybeesik Urunk mennybemenetelének főünnepével, mint ahogyan az is, hogy az olvasmányos rész illik az ünnephez, hiszen szól a nosztalgiáról, egy csodás programról, valamint arról, amikor Jézus az utolsó simításokat végezte.

Az Apostolok cselekedeteiből idézett részből megtudjuk: bár Jézus felemelkedett a mennybe, ezzel korántsem ért véget semmi, hiszen az angyalok is arra figyelmeztették az égre néző apostolokat: ne csodálkozzanak, hanem menjenek szerte a világba, és hirdessék azt, amit a Mesterük tanított nekik. A Szent László-s ballagók is az elmúlt időszakban megtapasztalhatták tanáraik szeretetét, gondoskodását, jóságát, és most eljött az ideje annak, hogy tudással felvértezve tanúskodjanak az elsajátított igazságokról. Az Efezusi levélben Szent Pál egy csodálatos programot rögzített, és a diákokat is belső erő töltheti el, ha hitből élnek, és ezt életprogramjuknak tekintik. Az utolsóként elhangzott olvasmányból pedig kiderül, hogy Jézus azt a missziós parancsot adta tanítványainak, miszerint „menjetek, és tegyétek tanítvánnyá minden népet, én veletek vagyok minden nap a világ végéig”. A Szent László-soknak is tehát az kell legyen a küldetésük, hogy szebbé és jobbá tegyék a világot. „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!”- tanácsolta végül a szónok, annak az óriási székelykapunak a feliratát idézve, melyet a pápalátogatás tiszteletére állítottak a napokban.

Szimbólumok

Az igelitugia után- melynek zenei szolgálatát ezúttal Kiss Géza várad-olaszi kántor látta el, és szólót énekelt Kiss Lívia-,  szimbolikus jelenetek következtek: a ballagók ajándékokkal lepték meg az egyházi elöljárókat és megtörtént a jelképes értékű tárgyak (zászlók, kulcs) cseréje a tizenegyedikesek és tizenkettedikesek közt.

Konrád Katalin igazgatónő a beszédében kitért arra, hogy a ballagás csodálatos és szép ünnep, és ugyanakkor egyszeri és megismételhetetlen. Lezár egy korszakot, és elkezdődik valami új, egy remélt szebb jövő. Ilyenkor a diákok nem csak a testüket öltöztetik ünneplő ruhába, hanem a lelküket is feldíszitik emlékekkel.

Név szerint szólították a ballagókat, díjak, oklevelek lettek átadva. A közös éneklés előtt még a három osztály egy-egy képviselője kapott szót, nagyon kellemes, humoros, bíztató és egyben búcsúszavak hangzottak el a részükről.

Ciucur Losonczi Antonius