Hagyományos újévköszöntő ünnepséget tartottak a PKE-n

A hagyományokhoz híven idén is újévköszöntő ünnepséget tartottak a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Az est házigazdája Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő volt, díszvendégként jelen volt Szili Katalin, autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott.

Az ünnepség az idén tízéves Balettke Táncstúdió előadásával vette kezdetét, ők három táncprodukcióval léptek színpadra, koreográfusuk László Melinda volt. Ezt követően Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, meghívott vendégeket, többek között Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, európai parlamenti képviselőt, az est házigazdáját, Szili Katalint, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt elnökét, autonómiaügyi miniszterelnöki megbízottat, Nemes Csaba lelkészt, minisztériumi főtanácsost, Bedő Árpádot, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács főtitkárát, az Erdélyi Magyar Néppárt képviseletében Szilágyi Zsolt elnököt és Toró T. Tibor ügyvezető elnököt, Kiss Tibort, Békéscsaba alpolgármesterét, Pálfi Józsefet, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorát.

A felszólalások sorát Kovács István lelkipásztor, a Magyar Unitárius Egyház közügyi igazgatója nyitotta meg, a Zsoltárok könyvének 90. fejezetéből idézve rámutatott az időben való élés végességére, arra, hogy az év elteltével van mire visszatekintenünk. Az elmúlt harminc év olyan időszak volt, amelyben nagy évfordulókat ünnepelhettünk, ezek pedig arra világítanak rá, hogy a búzaszemnyi magyar nemzet a malomkövek őrlése közepette is meg tudott maradni elpusztíthatatlan lelkének köszönhetően – fogalmazott a lelkipásztor.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke, beszédében visszatekintett az elmúlt év történéseire, ugyanakkor a 2019-es esztendőt meghatározó eseményeket is megemlítette. Felszólalásában megemlékezett mindazon meghatározó romániai, erdélyi személyiségekről, akik az elmúlt év során hunytak el, emléküknek egyperces néma főhajtással adóztak a jelenlevők. Az elmúlt év bővelkedett az évfordulókban: Mátyás király emlékév volt, a tordai vallásszabadság és az unitárius egyház megalakulásának 450. évfordulójára emlékeztünk, megemlékeztek ugyanakkor az 1918. december 22-I kolozsvári nemzetgyűlésről is, ahogyan – a tolerancia jegyében – a gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulójáról is, amely kapcsán tavaly októberben Kolozsváron román-magyar konferenciát szerveztek, közös centenáriumi nyilatkozatot írtak alá. A centenárium kapcsán a KMAT konferenciasorozatot indított Kárpát-medence-szerte. Az elmúlt év eseményei közül többek között kiemelte a Szent László Napokat, a tusnádfürdői nyári szabadegyetemet, illetve azt, hogy tavaly januárban az RMDSZ, az EMNP és az MPP közös nyilatkozatot írt alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról. Örvendetes a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraindítása, ugyanakkor a MOGYE drámai végzete, a Petru Maior Tudományegyetemmel való egyesítése azonban beteljesedett. A magyarországi országgyűlési választások kapcsán kiemelte, hogy a levélszavazatok mintegy 45 százalékát gyűjtötték be az EMNT és az EMNP irodáiban.

Európai kitekintés

Tőkés László beszédében az európai eseményekre is kitért, rámutatva arra, hogy az idei európai választások tétje az, hogy „a migránspártiak vagy a mesterségesen keltett bevándorlás ellenzői kerülnek az Európai Unió élére, tétje az, hogy Európa keresztény vagy muszlim-keresztény térképpé alakul át, meg tudjuk-e őrizni nemzeti identitásunkat, ezen belül pedig az őshonos nemzeti kisebbségekre milyen sors vár”. Elmondta: „meg kell küzdenünk Európáért a Juncker, Merkel és Macron nevével fémjelezhető önfeladó politikával szemben, és Erdélyországért, Erdély jövőjéért is meg kell küzdenünk”. Felszólalásában hangsúlyozta: Romániának is tiszteletben kell tartania a kisebbségi jogokat, a magyarság jogos követeléseit, Székelyföld autonómiájára irányuló demokratikus akaratát teljesíteni kell.

Szili Katalin, autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, a Közösségek a Társadalmi Igazságosságért Néppárt elnöke, beszédében elmondta: egy olyan globális világban élünk, ahol sokaknak az a céljuk, hogy oldódjunk fel, legyen minden univerzális. Ők úgy gondolják, ők a „haladárok”. A haladárok nem azok, akik a feloldódást akarják, hanem azok, akik közösségben gondolkodnak. „Ezek a haladárok állnak szemben azokkal a maradárokkal, akik még ott maradtak a huszadik század globális világában, és akik úgy vélik: Európa akkor lesz versenyképes egy elkövetkező ötven esztendőben, ha a migránsok ideérkeznek és elárasztják Európát, és akik azt követelik, hogy velük szemben legyenek toleránsak azok, akik itt élnek. Ez az Európa ma nem beszél azokról, akik ma őshonos közösségekként kívánnak saját hazájukban, a saját szülőföldjükön élni és boldogulni” – fogalmazott. Elmondta: Európának vigyáznia kellene saját közösségeire. Beszéde során kitért a nemrég megalakult, négy várost (Arad, Nagyvárad, Temesvár, Kolozsvár) tömörítő Nyugat Szövetségére (Alianța Vestului) is, rávilágítva arra a kérdésre, hogy a szövetség fellépése vajon a magyarok érdekében történik-e, vagy csak délibáb felfestése előttünk, Nyugatnak tetsző lépés?

Erős Kárpát-medence

„Elsődleges célunk az, hogy a Kárpát-medence erősödjön, mert ha a magyarság a Kárpát-medencében erős, akkor az a szomszédainknak is egy jó együttműködési, erősödési lehetőséget nyújt, és ha a Kárpát-medence erős tud lenni, akkor ez Európa számára is egy új igazodási pontot jelent.” – fogalmazott. „Románia soros elnökként megteheti azt, ha ő valóban európai, de ugyanakkor tiszteletben tartja a saját államát alakító közösségeket, akkor egyrészt a magyarságot elismeri, mint államalkotó tényezőt, és számára biztosítja az önrendelkezés, önkormányzás és önigazgatás lehetőségét (…) Ebben egy politikiai innovációval állhatna elő” – mondta el.

Díjátadások

Az újévköszöntő ünnepség a díjak átadásával folytatódott. A Közjó Szolgálatában Díjat idén a Magyar Polgári Egyesület kapta, róla laudációt mondott Fleisz János történész, a díjat átvette az egyesület elnöke, Nagy József Barna. A Kós Károly díjat idén két személy kapta meg: Boros Zoltán zeneszerző, előadóművész, televíziós szerkesztő, aki társaival 1990-ben újraindította a Román Televízió magyar adását, illetve Bodó Barna politológus, egyetemi tanár, a szórvány alapítvány elnöke. Boros Zoltánról laudációt írt Csáky Zoltán televíziós szerkesztő, író, jelenlétének hiányában az írást Dénes László olvasta fel, minekutána a díjazott jazz-rögtönzést adott elő zongorán. Bodó Barna politológusról laudációt mondott Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke. Az ünnepséget Pálfi József rektor pohárköszöntővel zárta.

Az ünnepi felszólalások a székely himnusz és nemzeti imánk eléneklésével ért véget, majd az estet állófogadás zárta.

János Piroska