Alacsony ház, magasabb adó

Kiderült, hogy konkrétan melyek azok az ingatlanok, amelyekre a váradi önkormányzat 50%-os többletadót vetne ki azért, mert nem elég magasak, vagy azért, mert kiugranak az utcafrontból. Az alacsony házak megadóztatásának alapjául szolgáló tanulmányt kedden mutatta be a sajtó képviselőinek Eugen Pănescu, a dokumentumot elkészítő Planwerk cég képviselője. A prezentációból kiviláglott az, hogy magát a belvárost két részre osztották, és most a belvárosnak is csak egy szűkebb, ultraközponti részére készültek el a felmérések. Ez a belvárosrész nagyjából észak-dél irányban halad a Fő utcának a Titulescu utcai kereszteződésétől a Kert (Avram Iancu) utca végéig, és az ezen a tengelyen szabálytalan körvonalú területsávban mérték fel az ingatlanokat. Ezen a viszonylag kis kiterjedésű területen is 93 olyan ingatlant talált a tanulmányt készítő Planwerk cég, amelyet szerintük érdemes lenne magasítani, tehát amelyeket többletadóval sújtana a város. A felmérés szerint a kilencvenhárom magasításra javasolt ingatlan 571.516 négyzetmétert foglal magában, de 53,1 millió eurós beruházással ez 704.382 négyzetméterre bővíthető. A második etapban a belváros egészére kiterjesztik a kutatást, vagyis további ingatlanokat fenyeget a többletadó veszélye.

Ingatlanok

A kilencvenhárom megadózandó ingatlan közül tizennégy a Szaniszló (Eminescu) utcán, egy a Szaniszló és a Nyomda (Deltei) utca sarkán, tizenhárom a Városháza utcán, tíz a Kapucinus (Moșoiu) utcán, kilenc az Ezredévi emléktéren (Libertății), nyolc a Fő utcán, valamint a Széchenyi (Traian) téren, hat az Uri (Ciorogariu) és szintén hat a Kert (Avram Iancu) utcán, négy a Nagysándor József (Aurel Lazăr) utcán, öt pedig a Beöthy Ödön (Iuliu Maniu) utcán van. Továbbá két ingatlan a Iosif Vulcan utcán, egy a Kapucinus utca és a Nagyvásártér (December 1. park) sarkán, egy-egy ilyen ingatlan pedig a Liget (Buzoianu), a Színház (Teatrului), a Pavel utcákon és a Petőfi Sándor parkban van.

Mennyi az adó?

A tegnapi sajtótájékoztatón Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere megismételte, hogy az önkormányzatnak nem az a célja, hogy kötelezzen bárkit is bármire, hanem arra akarja az érintetteket ösztönözni a többletadóztatással, hogy kezdjenek valamit az ingatlanukkal. Bolojan megemlítette, hogy a többletadó nem jelent majd különösebb többletkiadást. Az állatorvosi lóként használt Városháza utca 7. szám alatti épület kapcsán elmondta, hogy abban az ingatlanban 33 négyzetméternyi részt birtokló tulajdonos jelenleg 108 lejt fizet, egy 40 négyzetmétert birtokló pedig 136 lejt, tehát az ő kiadásuk mintegy ötven lejjel lesz több évente. Kérdésünkre válaszolva elárulta, hogy ugyanabban az ingatlanban egy 103 négyzetméternyi ingatlanrésszel rendelkező jogi személy évi adója most 2800 lej, tehát ennek a vállalkozásnak 1400 lejjel több kiadása lesz, amennyiben alkalmazni fogják ezt a határozatot.

Nincs konkrét közérdek

Arra a kérdésünkre, hogy amennyiben a város fejlesztést látna szívesen, miért nem a városrehabilitáció keretében valósítja meg ezeket a fejlesztéseket, Bolojan azt válaszolta, hogy városrehabilitációs projektet csak akkor dolgoz ki az önkormányzat, mikor valamilyen közvetlen érdeke fűződik egy közösségi beruházáshoz, például utat, hidat, zöldövezetet akar építeni, kialakítani, míg a szóban forgó ingatlanok kapcsán nincs konkrét közösségi érdek. Arra a kérdésünkre, hogy van-e tudomása arról, hogy bárhol a világon alkalmaztak-e hasonló adónemet, Eugen Pănescu azt válaszolta, hogy egyedül csak Románia Adótörvénykönyve ad lehetőséget erre, mint ahogy azt is elismerte, hogy a magasításra javasolt ingatlanok között több olyan is van, amelyekre statikai szempontból nem lehet, illetve építészeti szempontból nem érdemes emeletet húzni. Mint arról már annak idején beszámoltunk, az alacsony, és az utcafrontból kiugró ingatlanok többletadójára vonatkozó helyi tanácsi határozatot a Bihar Megyei Prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon, nem kevesebb mint tizenegy jogi kifogást emelve ellene. A szabályzat hatálya a per ideje alatt fel van függesztve. Kérdésünkre válaszolva Pănescu elárulta azt is, hogy a prefektúra kifogásai nem jutottak el a Planwerkhez, így a tanulmány készítésekor semmilyen vonatkozásban nem vették azt figyelembe.

Pap István