Kiállításmegnyitó és előadások az I. váradi Hungarikum napon

A Magyar Polgári Egyesület idén először szervezte meg a sokszínű programokra invitáló Hungarikum napot a Partiumi Keresztény Egyetemen. Az estig tartó rendezvénysorozat december 8-án, szombaton zajlott le, délelőtt 10 órai kezdéssel.

Az egyesület erre az alkalomra állította össze először mind a 70 hungarikumot, illetve elhozták a Kiss Árpádné palástkészítő népi iparművész, Mátrai-Nagy Andrea néprajzkutató, és Hangyel Roland designer által létrehozott kiállítást is. Nagy József Barna, az egyesület elnöke, valamint a rendezvény főszervezője elmondta, hogy már az elmúlt évben is foglalkoztak az értékek összegyűjtésével, összeállítottak egy nagyváradi értéktárat is, de ilyen átfogó rendezvénysorozatot eddig még nem sikerült megvalósítani. A kiállítást Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke nyitotta meg. Az érdeklődők december végéig bármikor megtekinthetik a munkákat.

A kiállításmegnyitót Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság (DÉB) elnökének előadása követte. Bemutatta a debreceni Cívis Értéktárat, amelynek célja szélesebb körben ismertetni a hungarikumokat, a helyi értékeket, a szerves kultúra fejlődésének elősegítése, a helyi közösségek újjáépülése. Mottójuk: „Tudás és hit, értékőrzéses megújulás”. Bemutatta a nemzeti értékpiramist, hogy hogyan válik valami hungarikummá. Az értékek klasszifikálása és az értéktár előzményeinek ismertetését követően a legfontosabb rendezvényekről beszélt, mint például a Zamat vagy a Campus fesztivál. A DÉB regionális felelősségének tartja a testvérvárosi kapcsolat ápolását Nagyváraddal.

A nagyváradi Liliput Társulat Az égig érő fa előadása után kerekasztal beszélgetés következett Zatykó Gyulával és Habinyák István kisvállalkozóval, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezet elnökének vezetésével. A téma a vidék, a falu demográfiai válsága volt. Megoldási lehetőségeket vitattak, hiszen abban mindenki egyetértett, hogy noha soha nem látott kivándorlás jellemzi a vidéket, olyan erőtartalékokat rejteget, amelyeket mindenképp ki kell használni. Arra a következtetésre jutottak, hogy szükség van több szakemberre, képzésekre, jobb infrastruktúrára, vidéki ipari parkokra. A legfontosabb, hogy Nagyvárad mindenképp össze kell fogjon Debrecennel, ezáltal létrehozhatnak egy olyan régiót, amelyben közel 1 millióan élnek, ez pedig már egy komoly gazdasági erőt jelent. Olyan témák kerültek terítékre, amelyekről nem beszélnek eleget és elegen, ezért is fontosak az efféle kezdeményezések.

Délutáni program

Míg a délelőtti blokkot záró előadás gazdasági vetületű volt, addig a délután három órától kezdődő kerekasztal-beszélgetésen ismét a hungarikumok voltak a középpontban. Babos Krisztina, a Szatmárnémeti Értéktár Bizottság mellett ismertette a helyi értéktárat is, amelyek között szerepel a több mint százéves Iparos Otthon, amelyben Bartók és Enescu is koncertezett, a szíves-babos bukó galamb, a Zárda-templom és kolostor, valamint a nagyszabású Szatmári Véndiáktalálkozó is.

Csomortányi István és Nagy József Barna a hungarikumok és a nemzeti értékek mibenlétéről, illetve a váradi értékekről beszéltek. Az Erdélyi Értéktár Bizottság civil szervezetek részvételével megalkotott bizottságot jelent, amelybe politikai pártok javasolnak civil szervezeteket, így a Szent László Egyesület is tagja, valamint az RMDSZ és az MPP is jelöl tagokat – mondta el Csomortányi István. A bizottság egyrészt rangsorolja a beérkezett értékjavaslatokat, másrészt döntést hoz arról, hogy a beérkezett területi értéket erdélyi értékké nyilvánítsák-e. Várad kapcsán például egy erdélyi értéket tartanak számon, ez pedig a vár. Az értékek gyűjtése úttörő munkát jelent, hisz így lehetőség van arra, hogy azokat az utókor számára megőrizzük, így arra buzdít mindenkit, hogy helyi szinten vegyenek részt ebben a munkában – emelte ki Csomortányi István.

Nagyvárad kapcsán Nagy József Barna koordinálásával egy több mint száz értéket tartalmazó értéktár készült el. A Fleisz János történész segítségével összeállított tár olyan értékeket tartalmaz, mint például a Nagyváradi AC labdarúgócsapat, amely első vidéki csapatként nyert magyar bajnokságot, de szerepelnek benne a termálforrások, és az egykori nagyváradi nulladik délkör is – mondta el Nagy József Barna.

Gálaműsor

A beszélgetést követően az érdeklődők meg is kóstolhattak egy hungarikumot, ugyanis 17 órától a debreceni páros kolbászt ízlelhették meg a PKE dísztermének előterében. Az első alkalommal megszervezett Hungarikum nap gálaműsorral zárult, amelyen a Váradi Dalnokok mellett Heit Lóránd és zenekara, Kiss Géza és a Csillagocska Néptáncegyüttes is fellépett. A gálát a Váradi Dalnokok nyitották meg, huszárdalokat, Dankó-nótákat, illetve Kodály Háry János népdal-szvítjét adták elő. Őket Heit Lóránd és zenekara követte, akiktől az egész Kárpát-medencét felölelő népdalokat és műdalokat hallhattunk, köztük egy adventi belső-erdélyi dalt, amit cimbalmon kísért Bálint Zsombor. Kiss Géza tárogatón adott elő öt ismert dalt, köztük az Ó, jöjj Immánuelt és a Boldogasszony anyánk régi magyar himnuszt, előadását a közönség énekszóval kísérte. A gálát a Csillagocska Néptáncegyüttes somogyi és felcsíki táncokkal zárta, illetve hallhattuk a Csillagocska Zenekart is.

János Piroska

Pikó Stefánia