Mátyás királyra, az igazságosra emlékeztek Váradon

Csütörtök délután közös rendezvényen emlékezett Mátyás királyra a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum a Festum Varadinum keretében. Színvonalas műsor volt.Lassan több évtizedes múltra tekint vissza a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum közti együttműködés, melynek során az éppen aktuális Festum Varadinumon rendre színvonalas és érdekes műsorral örvendeztetik meg az érdeklődő közönséget a tanintézmény dísztermében. Idén Mátyás király születési évfordulóját ünnepeljük egy emlékév keretében, így adott a téma.

A csütörtök délutáni rendezvényen először a Szent László Líceum színjátszó körének tagjai léptek színpadra, a Mátyás király és az igazmondó juhász című színdarabbal. Egy üde, tréfás, korszerű előadás volt, egy csapatmunka eredményeként, több improvizációval. A fellépőket Zalder Éva, Rázmán Enikő és Kovács Márta tanárnők készítették fel. A díszletek amúgy Bihari Naplóból készültek Márton Katalin tanárnő szakszerű munkájának köszönhetően, és a reneszánsz öltözékek is újságpapírból lettek megcsinálva arra figyelmeztetve, hogy milyen értelmesen lehet újrahasznosítani a hulladékot. A darab képi részének alapját az a bizonyos régi magyar rajzfilmsorozat képezte Mátyás királyról, amire sokan emlékszünk gyerekkorunkból, a zenei anyagot pedig klasszikus reneszánsz és modern feldolgozások alkották.

Előadások

Mátyás király életéről és tevékenységéről Pásztai Ottó, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke tartott előadást. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: Mátyás, a „homo hungaricus universalis” születésének 575. évfordulóját ünnepeljük, kinek nevéhez öt évszázad nemzedékei mondákat, hagyományokat és legendákat, a nemzeti együvé tartozás és büszkeség érzéseit fűzték. Jogosan terjedtek arról legendák, hogy mennyire jól megértette magát a kisemberekkel. A magyar anekdotakincs szerint nyolcvan Mátyás királyhoz költhető mondát és anekdotát jegyeztek fel és alakja több európai népnél is megjelenik. Gazdag hagyományai vannak a rutén, szlovák és szlovén nyelvterületen is. „Ha csak jellemezni akarunk, meg kell állapítanunk, hogy Mátyás ízlésével, bölcseletével, hitével, egyéni és népi politikai ambícióival és törekvéseivel az európai életközösségben élt, annak tagjaként érzett. A nemzet maga véréből való királyt látott benne! Kiemelkedik uralkodóink sorából, tettei, politikai és gazdasági intézkedései, de főként a kultúránk felemelése példaértékű ma is mindenki számára.”- fogalmazott.

Zalder Éva magyartanárnő arról beszélt, hogyan jelenik meg Mátyás király alakja az irodalomban, helytállónak tekinthetjük-e azt a megállapítást, miszerint nagyságához, hírnevéhez és jelentőségéhez képest nem született róla komoly színdarab vagy opera? Hogyan jelenik meg a folklórban, a néphagyományban, és miért mondható el róla az, hogy az első, mai értelemben vett értelmiségi uralkodó volt? Mit írtak róla Arany János, Vörösmarty, Kisfaludy Károly és Szép Ernő, vagy éppenséggel a náluk kevésbé ismert írók, költők, egészen odáig, hogy egy kortárs darabban a főszereplő egykori párttitkár Mátyás király reinkarnációjának gondolja magát?

Ciucur Losonczi Antonius