Ady számára Léda volt a minden

Szeretném, ha szeretnének címmel A Magyar Költészet Napján Ady Endrére emlékeztek a róla elnevezett emlékmúzeumban. Imre Zoltán tartott rövid előadást, amelyet zenés-verses összeállítás követett.

Az érdeklődőket Imre Zoltán kultúrantropológus, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum vezetője köszöntötte, aki Ady és a múzsák címmel tartott rövid előadást a költő szerelmi életéről. Megjegyezte: A Magyar Költészet Napját Nagyváradon talán nem is lehetne alkalmasabb helyen és módon ünnepelni, mint Adyra emlékezve a kis Müllerájban, „Ady-cukrászdájában”. Hangsúlyozta: nem kíván most ömlengeni a szerelmeiről, hiszen sokat hallani arról, közismert, hogy kivel kezdte, és ki mellett maradt meg, tartott ki végig. Ha azonban úgymond rápillantunk a „nőcsábász életvonalára”, azt láthatjuk, illetve a fennmaradt dokumentumok is mindenképpen bizonyítják, hogy egyetlen nő volt meghatározó az életében. Nem Csinszka ő, hanem Léda, aki nemcsak a Nőt, hanem a Mindent jelentette Ady számára. Bár előtte is voltak viszonyai- például Márton Gabriella neve szokott ilyenkor általában felmerülni- a Lédával való, kilenc évig tartó kapcsolatnak köszönhetjük, hogy Ady olyanná fejlődött, mint amilyenek ma is ismerjük őt.

Miután Lédával szakított, és megírta az Elbocsátó, szép üzenetet, egy titokzatos név, Ada jelentkezett az életében, a költészetében. A tévedések elkerülése végett, nem Dénes Zsófiáról beszélünk, hanem egy aradi asszonyról, de róla egy másik rendezvény keretében esik majd több szó- ígérte az esemény házigazdája.

„Páris”-ban

Arra is kitért Imre Zoltán: Ady tulajdonképpen nem akart „Páris”-ba menni, de a múzsája, Léda hívta, és kint szembesült valójában a férjjel. Ez a hármasság egy priviligizált szerelmi háromszög volt azonban abban az értelemben, Diósy Ödön tudott a szeretőről, és különösebben nem zavarta őt, sőt kihasználta ezt a kapcsolatot. Például három hónap elteltével, amikor már mutatkoztak Adyn a betegség jelei, Léda kérte meg Diósyt, hogy vigye el a költőt orvoshoz. Lehet, hogy Diósy a saját neméhez is vonzódott, de ez nem volt meghatározó a számára, hiszen ugyanúgy szerette a nőket, mint Ady. A 20. század eleji Párizsban a liberális körökben amúgy se volt annyira téma a homoszexualitás, mint napjainkban, inkább a szeretőtartás volt a jellemző, a megszokott, és Diósy zseniális üzletemberként hasznot húzott abból, hogy ha Ady társaságában mutatkozott, akkor ez több szerződéskötés lehetőségét jelentette neki- magyarázta a kultúrantropológus.

A rövid, de lényegre törő ismertető után Ady Endre szenvedélyes, vágyakkal telített, szerelmes verseit Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia igazgatója szavalta úgy, hogy az átkötésekben a zenei hátteret a nagyváradi Intermezzo vonósnégyes biztosította (Florin Avram - hegedű, Kurucz Tibor - hegedű, Suciu Attila - brácsa és Trendler Mária – cselló).

Távozás előtt az ünneplők még megnézhették azt a márciusban nyílt, három hónapig tartó időszaki kiállítás, melynek tematikája, címe „A tegnapi Páris”.

Ciucur Losonczi Antonius