„Kötelességtudatot éreztem a hazám iránt”

Dr. Juhász Hajnalka nemzetközi jogász, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje, dr. Trócsányi László igazságügy-miniszter politikai főtanácsadója volt az RMDSZ Nőszervezet idei nőnapi báljának fővédnöke. Exkluzív interjút adott az erdon.ro-nak.

- A kislányok, amikor megkérdezik őket: mik akarnak lenni, ha felnőnek, ritkán válaszolják azt, hogy nemzetközi jogászok vagy országgyűlési képviselők. Ön hogy jutott ilyen elhatározásra?

- Valóban, az ember, amikor elkezdi a pályáját, vagy az egyetemet, még keresi a saját útjait, keresi a lehetőségeit. Aztán az élet úgy alakul, legalábbis számomra úgy hozta a sors, hogy a jogi egyetem elvégzése után az Egyesült Királyságban is tanulhattam, nemzetközi közjog mester diplomát szereztem. Két lehetőség közül választhattam: kint maradok, vagy pedig hazahozom a tudásomat. Akkor már volt bennem egyfajta elhívatottság, hogy én igenis haza szeretnék jönni, és mindazt a fajta angolszász gondolkodást, illetve nemzetközi jogi tapasztalatot, amit kint megszereztem, azt itthon kamatoztassam. Éreztem egyfajta kötelességtudatot a hazám iránt, és ami ezt csak megerősítette bennem, az az, hogy amikor hazajöttem, és pár évvel később kijutottam az Európa Tanácsba diplomataként, akkor mindig az vezérelt engem, hogy bárhol vagyok a világban, mindig úgy gondoljanak rám, mint egy felkészült magyar nemzetközi jogászra. Akkor éreztem azt, hogy ez a fajta elkötelezettség sokkal többet jelent, mint szakmai elkötelezettség. Rádöbbentem arra, hogy valószínűleg a politikai pálya lehet számomra egy ideális ív, hogy ezt az elkötelezettséget hazám iránt kiteljesítsem. Ehhez azért hosszú út vezetett, és nagyon nagy elismerés számomra, hogy a 2018-as országgyűlési választások kapcsán, amely április 8-án lesz, a Fidesz-KDNP listájának 39. helyén szerepelhetek.

- Hány nő szerepel ezen a listán?

- Az első hetvenben összesen hét szerepel. Azt gondolom, nagy megtiszteltetés, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy képviselőjelöltként indulhassak és , hogy ilyen rangos, megtisztelő helyen szerepelhetek a listán. Ezért elkötelezett kereszténydemokrataként minden megteszek, hogy legjobb tudásom szerint szolgálhassam a hazámat.

- A nemzetközi jogon belül mire szakosodott?

- A nemzetközi jogon belül a szakterületem később úgy alakult, hogy a kisebbségi jogokkal foglalkoztam. Aztán a kisebbségi jogok adták azt, hogy a nemzeti kisebbségek jogaival, és így kanyarodtam a nemzetpolitikához. Az én nemzetközi jogászi tudásom tehát elindult egy speciális irányba, és ez pedig a nemzeti kisebbségek jogainak a kérdésköre. Egyébként ebből is írom a doktori értekezésemet Magyarország igazságügyi miniszterénél, dr. Trócsányi Lászlónál. A disszertáció címe A nemzeti kisebbségek jogainak védelme az Európa Tanács gyakorlatában. Úgyhogy ez a fajta tudás, gondolkodásmód, ez ráirányított arra, hogy miként szolgálhatom a nemzetpolitikánkat, hogyan tudok ebben a nemzetközi porondon is érdemi, hozzáadott értéket képviselni.

Fiatal generáció

- Mit jelent a KDNP szempontból az, hogy egy fiatal, jól képzett női politikussal gazdagodott?

Ez a fiatalítás kijelöli azt az irányt, 18-as választások kapcsán, hogy szüksége van keresztény értékrendű, nemzetközi tapasztalattal rendelkező képzett nőkre, akik ezt a generációt képviselik, és akik törekszenek - akárcsak én-, hogy példát mutassanak nőként arra nézve, hogy a politikában részt venni, a hazát szolgálni magától értetődő dolog.

Ez egy óriási felelősség is egyben, és úgy vélem, hogy ezzel egy olyan utat indít el a Kereszténydemokrata Néppárt, amely reményeink szerint növelni fogja a fiatal, képzett és tehetséges nők érdeklődését a politika és a kereszténydemokrácia iránt. Rendkívül elkötelezetten hiszek abban, hogy a 21. században a globalizáció közepette, és Európa jelenlegi biztonsági helyzetében nagyon fontos az, hogy keresztény kultúránkat, magyar identitásunkat megőrizzük. Mi, nők, a mi finomhangolásunkkal és affinitásunkkal, sok-sok mindenben hozzáadott értéket tudunk teremteni. Mindent meg fogok tenni, hogy a belém vetett bizalmat a jövőben megszolgáljam.

- Miért tartja fontosnak az Európai Néppárti (EPP) Kárpát-medencei magyar tagszervezetei nőképviseletei közti együttműködést? Mert gondolom ezért is mondott igent tavaly novemberben Biró Rozália, az RMDSZ Nőszervezet elnökének meghívására, hogy vegyen részt a képviseletek váradi fórumán, néhány nappal ezelőtt pedig az RMDSZ Nőszervezet nőnapi bálján...

- Én nagyon hiszek abban, hogy az együttműködés, a közös gondolkodás fontos. Azért volt az említett novemberi és a mostani meghívás megtiszteltetés számomra, mert látom azt, hogy milyen valós érték és tapasztalat van a határon túli képviselők gondolkodásában. Rengeteg mindent át tudunk egymásnak adni. Az alapvető értékeink és a magyarságunkért való kiállás a legfontosabb, szimbolikus összekapcsolása ennek az együttműködésnek. Az első ilyen megnyilvánulásunk az Anyanyelv Világnapján volt az ukrán oktatási törvény kapcsán. Az RMDSZ, a Fidesz-KDNP, az MKP, valamint VMSZ, KMKSZ női politikusai úgy döntöttek, hogy közösen kiadnak egy olyan nyilatkozatot, amely az ukrán oktatási törvény kapcsán pontosan a magyar identitás, a nemzeti kisebbségek anyanyelvi jogának a megvédésére irányul, mert szentül hiszünk abban, hogy a legfontosabb az identitásunk megőrzésében, hogy az anyanyelvünkön tanulhassunk. Ez egy szerzett jog Ukrajnában, ezért nemzetközi jogászként azt gondolom, hogy ha a szerzett jogok elvételének irányába akar tovább lépni Ukrajna, az a nemzeti kisebbségek erőszakos asszimilációjához vezethet.

Különvélemény

- A Velencei Bizottság is megnyilvánult az ügyben...

- Ami nagyon fontos a Velencei Bizottság ajánlása kapcsán, az, amit a Magyar Kormány is kezdettől fogva hangsúlyozott, vagyis hogy a nemzetközi jog egyik legfontosabb alapelve a nemzeti kisebbségekkel való konzultáció. A jelenleg elfogadott ukrán oktatási törvény utolsó verziójáról semmilyen formában nem történt egyeztetés a nemzeti kisebbségekkel, így a kárpátaljai magyarság képviselőivel sem. A törvény jelenlegi formájában semmilyen jogi garanciát nem nyújt arra, hogy az ötödik osztályon túl az ottani nemzeti kisebbségek az anyanyelvükön tanulhassanak. Azt gondolom, hogy ebben szükséges előrelépnünk, és a Velencei Bizottság a konzultációk szükségességét, a jogi garanciák fontosságát hangsúlyozta. Decemberben adta ki a véleményét, és azóta igazi lépés Ukrajna részéről a nemzeti kisebbségekkel való új dialógus elindításában nem történt. Számomra nagy lehetőség és megtiszteltetés, hogy szakértőként részt vehettem ebben az egész folyamatban, hiszen a magyarországi Igazságügyi Minisztérium felelős a Velencei Bizottsággal való kapcsolattartásért. A tárca a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésével a Magyar Kormány egy különvéleményt bocsátott ki a Velencei Bizottság részére, melyben kifejtettük azt az alapvető, nemzetközi jogi álláspontunkat, amelyet a testület figyelembe is vett. Nagyon hisszük és reméljük azt, hogy Ukrajna e tekintetben valóban meg fogja kezdeni a nemzeti kisebbségekkel a valós párbeszédet a nemzeti kisebbségek oktatási jogainak védelmében.

 - Meddig lehet elmenni a nyomásgyakorlásban?

- Ukrajna esetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr többször is hangsúlyozta, hogy amíg Ukrajna nem módosít az oktatási törvény szövegén, addig a magyar diplomácia minden nemzetközi fórumon blokkolni fogja az Ukrajna számára fontos ügyeket, ahogyan ezt tette decemberben, amikor a NATO Ukrajna Bizottsági ülést megvétozta. A KMKSZ székházát ért támadások egyértelműen mutatják a helyzet tarthatatlanságát, ezért Ukrajna vezetésének mindent meg kell tennie, hogy a valódi dialógus, a nemzeti kisebbségek képviselőivel való konzultáció mihamarabb megkezdődjön.

Ciucur Losonczi Antonius