Közös nőképviseleti fellépés az anyanyelv világnapján

Kedden az RMDSZ-nél sajtótájékoztatót tartott Biró Rozália parlamenti képviselő, a Képviselőház külügyi bizottságának elnöke. Egy EU-s tanácskozás és az ukrán nyelvtörvény volt a téma.

Pakisztánban 1952-ben az urdu nyelvet nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Bangladesben, mely akkor még Pakisztán része volt, tiltakozások kezdődtek, mivel a bangladesiek anyanyelve nem az urdu, hanem a bengáli. A bengáli nyelvi mozgalom Dakkában február 21-én nagy tüntetést szervezett, de a rendőrség keményen lépett fel a tüntetőkkel szemben, és közülük ötöt megölt. Bangladesben ezt a napot azóta a bengáli nyelvi mozgalom napjaként ünneplik. Az esemény emlékére és Banglades javaslatára nyilvánította az UNESCO 1999-ben az anyanyelv nemzetközi napjává február 21-ét. Ennek apropóján Biró Rozália az RMDSZ Nőszervezet országos elnökeként keddi sajtótájékoztatóján felidézte, hogy az Európai Néppárt (EPP) Kárpát-medencei magyar tagtömörüléseinek nőszervezetei tavaly novemberben az ő meghívásának eleget téve Nagyváradon tanácskoztak, mely többnapos fórum keretében egy együttműködési megállapodást is aláírtak, mely arra vonatkozott, hogy Kárpát-medencei magyarságban gondolkodnak, a magyar nemzet hagyományait és a keresztény értékeket megvédik, illetve ha valamelyik nőszervezetnek, vagy EPP-tagnak problémája akad, segítenek egymásnak, együttes erővel próbálnak tehát megoldásokat találni.

Szerdán pedig, amikor az anyanyelv nemzetközi napját ünnepeljük, szintén kiadnak egy közös nyilatkozatot, amelynek tárgya az ukrán oktatási törvény, és lényegében arról szól, hogy a FIDESZ, a KDNP, az RMDSZ, valamint a felvidéki, a kárpátaljai, a vajdasági magyar pártok nőképviseletei tiltakoznak az ellen, hogy az ukrán oktatási törvény jelen formájában hatályban maradjon, ugyanis elfogadhatatlannak tartják azt, hogy ne tanulhassanak az anyanyelvükön az ottani magyar gyermekek. Ugyanakkor felszólítják egyrészt a nemzetközi közvéleményt is, hogy támogassa a Minority SafePack aláírását, mert ez biztosíthat számunkra, vagyis az őshonos nemzeti kisebbségek számára egy európai uniós jogi keretet arra, hogy tiszteletben tartsák a jogainkat, és hogy megőrizhessük anyanyelvünket és szokásainkat, másfelől pedig közös fellépést kezdeményeznek ennek érdekében. Mint megtudtuk, ezen közlemény ötletgazdája Biró Rozália, a szövegezését pedig a KDNP-s dr. Juhász Hajnalka nemzetközi jogász, a magyarországi Igazságügyi Minisztérium politikai főtanácsadója végezte, aki a témában folyó párbeszédért felel.

Biztonságpolitika

Immár a Román Képviselőház külügyi szakbizottságának elnökeként Biró Rozália arról is beszámolt, hogy múlt héten Szófiában részt vett azon a tagállamok közti háromnapos tanácskozáson, melynek témája az Európai Unió biztonság- és védelmi politikája, külpolitikája, az EU és a nyugat-balkáni országok kapcsolata, valamint a bővítés volt, és egy ajánlatokat tartalmazó zárónyilatkozat is elfogadtak. Ebben egyebek mellett rögzítették, hogy az EU meg kell erősítse a vezető szerepét a világ színpadán, hozzájárulva ezzel egy biztonságosabb, jóléti társadalmakra és jószomszédsági viszonyokra épülő, szociálisan érzékeny és fenntartható fejlődésű pályán mozgó európai környezet létrejöttéhez, és szorosabbá kell fűzze az együttműködését a NATO-val és az ENSZ-szel. Elemezve a helyzetüket, ajánlások lettek megfogalmazva Montenegróval, Szerbiával, Macedóniával, Bosznia-Hercegovinával, Koszovóval és Albániával kapcsolatban, és Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője részéről 2025 hangzott el olyan céldátumként, amikor sor kerülhet a legkorábbi nyugat-balkáni bővítésre, ami vitákat szült.

„Az egész konferencia azokra az erőfeszítésekre fókuszált, melyeket az EU-nak, illetve a tagállamoknak tenniük kell annak érdekében, hogy megőrizzék a biztonságot és a békét Európában, és ki lett nyilvánítva azon szándék, hogy szorosabbá kell tenni az együttműködést a szomszédos államokkal”- összegzett Biró Rozália.

Ciucur Losonczi Antonius