„Ennél fontosabb feladat nincs”

Nagyváradon tartott sajtótájékoztatót Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő és Cseke Attila szenátor. Kihangsúlyozták a Minority SafePack kapcsán történő aláírásgyűjtés fontosságát.

Cseke Attila RMDSZ-es szenátor köszöntötte Sógor Csabát, aki a Reformáció Kelet-Közép-Európában című kiálltás megnyitója alkalmából érkezett Nagyváradra. Ő volt az ötletgazdája annak a pályázatnak, melyen belül a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium reformációt bemutató kiállítása bizonyult a legjobbnak. Azóta Brüsszelben is bemutatták, jelenleg pedig mintegy három hétig a nagyváradi líceum dísztermében tekinthető meg.

Szóljanak

Sógor Csaba megjegyezte: Nagyváradra mindig mintha hazajönne, hiszen édesapja két éven át segédlelkész volt itt. Mivel Európa nyugati felében igen keveset tudnak régiónkról, s egyúttal tavaly a Reformáció 500 éves évfordulóját is ünnepeltük, az RMDSZ az ő ötlete alapján pályázatot indított a reformáció bemutatása témájában. Mindennek folytatása is lesz: a tárlat anyagából idén vetélkedőt is szerveznek nagyváradi középiskolásoknak, s a nyertes csapat kilátogat majd Brüsszelbe. (A diákREformáció című műveltségi vetélkedővel kapcsolatos részleteket külön ismertetjük.)

Az EP-képviselő nem rejtette véka alá: az ok, amiért itt van, az, hogy megköszönje a váradiaknak, a partiumiaknak, a Bihar megyeieknek a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés (Minority SafePack ) kapcsán összegyűlt aláírásokat; egyúttal arra bíztatja azokat, akik már aláírták, hogy szóljanak Magyarországon, Nyugaton élő rokonaiknak, barátaiknak, akik uniós állampolgárok, hogy ők is írják alá – ennél fontosabb feladat nincs, hiszen míg az unió nyugati felében a kisebbségek kérdése úgy ahogy rendezve van, addig a keleti fél nem nagyon boldogul. A cél, hogy vegyük rá az uniót, segítsen a tagállamoknak megoldani ezt a kérdést.

Kettős mérce

A későbbiekben az EP-képviselő említést tett az úgynevezett koppenhágai dilemmáról – azaz arról, hogy míg a csatlakozást megelőzően Romániának is egy sor, egyebek mellett kisebbségvédelmi kritériumnak kellett megfelelnie, a csatlakozást követően viszont a tagállamoknak már nem kell eleget tenniük ezeknek a feltételeknek.

Az Európai Bizottságtól várják a végső szót – s ha összegyűl az egymillió aláírás, akkor ha nem is a mostani, de a következő bizottság köteles lesz foglalkozni ezzel a kérdéssel. Fontos, hogy az Európai Bizottság már nem véli úgy, hogy Románia példásan oldotta meg a kisebbségek helyzetét, s világossá vált, hogy amit Románia diplomáciája harsog, az nem igaz. A kezdeményezés lényege: egymillió polgár aláírja, hogy a bizottság vegye komolyan törvényhozatali feladatát. Egyelőre a grémiumra a kettős mérce a jellemző: bizonyos ügyekbe túlontúl be akar avatkozni, a kisebbségi kérdésekbe pedig nem – mondta el Sógor Csaba. Pedig Romániában jelenleg olyan fajta történelem oktatás folyik, amelynek nem kellene helye legyen a XXI. században.

A résztvevő tagállamok közül Szlovákiában és Magyarországon megvan az aláírások szükséges száma, miközben például Litvániában, Horvátországban, Szlovéniában, Spanyolországban és Romániában gyűlnek az aláírások. Ő maga Csíkban két hétvégén házalt az ügy érdekében – a tapasztalata az, hogy az emberek jóhiszeműek, de túl kényelmesek ahhoz, hogy maguk menjenek el aláírni. Ha pedig nem gyűl össze az egymillió aláírás, akkor „15-20 évre befogják a szánkat” – mondta Sógor Csaba.

Közelebb az unióhoz

Cseke Attila szenátor azt hangsúlyozta ki: az a lehetőség, hogy ha egymillió ember aláírása változtatni tud, viszonylag kevés ideje szerepel az Európai Unió alkotmányában, s precedens értékénél fogva is fontos. Ez közelebb hozná a polgárokat az unióhoz és egyúttal Brüsszelnek is megmutatná: az alkotmány reformálása hasznos volt.

Neumann Andrea