Csernák-család: a huszitizmustól a református lelkészségig

Kedd délután a Kanonok soron havi találkozójukat tartották a Nobilitas Egyesület tagjai. Csernák Béla ny. református tiszteletes az őseiről tartott előadást.

A megjelenteket Fodor József egyesületi elnök köszöntötte, majd Széll Katalin krónikás olvasott fel egy verset néhai Kállay László lelkész emlékére.

A továbbiakban Csernák Béla ny. református lelkipásztor ismertette a családfája történetét, annak a sorozatnak a részeként, melynek keretében azok a Nobilitas-tagok, akik óhajtják, szintén megtehetik ezt a famíliájukkal.

Többek közt elhangzott: a Csernák-család felvidéki eredetű, s a huszitizmussal kerülve kapcsolatba, annak híveként, kényszerűen menekülve húzódtak egyre délre. Elmagyarosodván a reformáció kálvini irányához csatlakoztak. Az ősök mind rektorok- vagyis tanítók-, illetve lelkészek voltak, azaz egy-egy közösség nevelői, oktatói. Nemesi jogbirtokként Breznóbánya áll abban az oklevélben, melyet 1655. június 18-án III. Ferdinánd császár kancellárja állított ki, s melyet az 1655-ös zólyomi és az 1656-os liptói országgyűléseken hirdettek ki. A nemesi rangot Csernák Sámuel kapta.

Az előadó néhai nagybátyja, Csernák Béla okleveles gépészmérnök, a diósgyőri GanzMávag egykori főmérnöke a nemesi oklevél másolata vonalán megindulván a Csernákokat próbálta felkutatni, s az így kapott adatok nyomán a családfának 27 tagját tudta beazonosítani. Az unokaöcs közülük néhányat emelt ki, akikről bővebb információi vannak. Elsőnek a nemesített Csernák Sámuel nevű fiát említette, aki gyulafehérvári esperesként hunyt el. Nemzetközi tekintélyt vívott ki a pápai születésű Csernák László (1740-1816), aki 1773-ban orvosdoktori, 1775-ben bölcsészdoktori vizsgát tett, s a deventeri gimnázium filozófia és matematika tanára lett. Fő műve a Cribrum arithmeticum, mely az egész számok törzstényezőkre való felbontási táblázatát tartalmazza- ezen munkája Gauss elismerését és dicséretét jelentette a szerzőnek. Kis méretű olajfestmény portréja ma is megtekinthető a debreceni kollégiumi kiállítás egyik tárlójában.

Csernák Judit (1841-1926) az ugocsai fészekből ment feleségül Miskolcra Tóth László városi közjegyzőhöz, házuk híres volt a társadalmi élet lelkes felkarolásáról. Állandó vendégeik voltak a város és a környék értelmiségét alkotók, úgymint: Tompa Mihály, Lévay József, Nyilas Samu pap-költő, Bódog Albert vármegyei főorvos, Solymossy Sámuel református főgimnáziumi igazgató, Szobránczy Sámuel, Kun Ábrahám megyei főlevéltárnok, Vágó József református főgimnázium tanár, Kraudy József takarékpénztári igazgató.

Emília néni

Csernák István (1835-1990) esperes-lelkipásztor volt. Csernák Béla, mármint a Nobilitas-tag Csernák Béla nagypapája (1875-1967) 33 évig szolgált Várad-Olasziban. Aktív résztvevője volt a nagyváradi egyház I. világháború utáni feltápászkodásának és szerveződésének, igyekezett nem csak átélni a kort, hanem megőrizni annak lehetséges lenyomatát. Édesanyja, Csernák Emília (1920-2015) Szegeden, a Horthy Miklós Tudományegyetem történelem-magyar szakos tanári oklevelet szerzett. Olyan egyéniségek közt volt, akik életre szólóan hatottak formálódására: Szent-Györgyi Albert rektor, Sándor Sándor és Sík Sándor. Az egyetem elvégzése után hazatért, és a váradi Lorántffy Református Gimnázium legfiatalabb tanára lett. Az államosítás után tanított a Premontreiben és az Orsolyában, valamint utoljára a sáncban. Az 1956-os retorziók lezárásaként 1961-ben volt a pedagógus kirúgások utolsó hulláma, mely alkalommal őt is eltávolították a tanügyből. A ruhagyárba került, ahonnan 1976-ban ment nyugdíjba. A testvérbátyja, Csernák István (1909-1987) a szegedi egyetemen szerzett doktori címet.

Csernák Béla édesapja, Gyalay György (Béla 19 éves korában megváltoztatta a családnevét, innen az eltérés) közgazdász végzettségű volt, a dernai és a szurduki bányánál volt könyvelő.

Arany Jánosról

A továbbiakban Zalder Éva, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum magyartanárnője beszélt Arany János munkásságáról, közérthetően, szórakoztatóan. Szó esett arról, hogy az alkotásai miért olyan csodálatosak, zene füleinknek, hogyan lehet a szavakkal játszani, hogy „ez a bizonyos ember”, aki állítólag 24 ezer szót használt a műveiben, miként tudta mindig a legmegfelelőbb szót a legmegfelelőbb helyre tenni. Mint elhangzott, egyszerűen felfoghatatlan, hogy egy emberi életművet hogyan fémjelez ennyi munka, és hogyan fér bele ennyi kitartó komolyság, ennyi művészfantázia egy „ilyen kicsi emberbe”, akiről tudjuk, hogy nem volt könnyű az élete, a sorsa, lelki viharoknak volt kitéve állandóan egy olyan korban, amikor sokkal nehezebb volt információkhoz jutni, mint napjainkban.

A találkozó végén Fodor József vikárius mondott néhány gondolatot a gyertyáról és a borról.

Ciucur Losonczi Antonius