A Széll-családról, és az életvize hatásáról

Kedd délután a Kanonok soron szokásos havi közgyűlésüket tartották a nemeseket tömörítő nagyváradi Nobilitas Egyesület tagjai. Széll Katalin úrhölgy a családfáról tartott előadást.

Széll Katalin úrhölgy a Széll-famíliáról tartott előadást, főleg amit a családtagjaitól hallott, az anyósa mesélt, illetve amit az újságokból, könyvekből vett ki, id. és ifj. Széll Ferencről, vagyis a férje apjáról és nagyapjáról, akiket nem ismert, mert a házasságkötésük után, amikor Váradra került Zsibóról, ők már nem éltek.

Többek közt arra hívta fel a figyelmet: id. Széll Ferenc, dukai és szentgyörgyvölgyi ipari, művészeti, lakberendezési vállalkozó, szakrajztanár volt, és Nagyszalontán született 1894-ben. A történelmi Széll-nemzetiség Vas megyei főágának szalontai vonalából származott. Már az Árpádok alatt szerepelt Bihar vármegyében az ősi honfoglaló Kalota-nemzetségből eredő Széll-család, melynek egyes tagjai még a 15. században is birtokosok Gyarak, Les, Pankota helységekben, valamint Belényes környékén. Várad ostrománál 1660-ban a család két tagja hősi halált halt. A szalontai vonalat Széll István alapította, aki a Vas megyei Söptéből költözött vissza Bihar megyébe. Szintén a szalontai ágból származott Széll Kálmán református esperes, híres hitszónok, Arany János veje is.

Id. Széll Ferenc Nagyváradon tanult, az első világháborút önkéntesként harcolta végig, majd Franciaországban szerzett fa- és bútoripari szakismereteket. Később Bukarestben faipari és lakberendezési vállalatot alapított, a királyi család, és egyéb elöljárók beszállítója lett. Nagyváradon a Holdvilág utcában lakott, 1919-ben nősült, a fiai közül Ferenc örökölte a mesterség szeretetét, és követte apja útját, Lajos gépészmérnök lett. Érdemes még szót ejteni id. Széll Ferenc testvéreiről, hiszen az egyik nagyobb testvére, Sándor is híres asztalos lett, a réti templom bútorzatát ő készítette.

A továbbiakban Széll Katalin Faggyas Sándor cikkét olvasta fel a két Széll Kálmánról, akiket ugyanúgy hívtak, és távoli rokonok voltak: a politikusról, országgyűlési képviselőről, pénzügyminiszterről és miniszterelnökről, valamint a nagyszalontai református egyházmegye levéltárnokáról, aljegyzőjéről, tanácsbírójáról, főjegyzőjéről, espereséről.

A megtisztulás eszköze

Az összejövetel második felében a nemrég ünnepelt vízkereszt kapcsán Fodor József általános helynök, a Nobilitas Egyesület elnöke értekezett az élet vizének áldásos hatásáról, két részre bontva előadását: a víz, mint az Isten életadó itala, és a víz, mint a megtisztulás eszköze.

Mondandóját azzal a közismert bibliai történettel vezette fel, mely arról szól, hogy Jézus egy samáriai asszonnyal találkozik a Jákob kútjánál, ahol egy különös párbeszéd hangzik el közöttük. Hangsúlyozta: lelki értelemben is szükséges tehát figyelni a fogyasztásra kerülő lelki italunk tisztaságára, ennek elmulasztása ugyanis lelki fertőzöttséget okoz, végül pedig lelki halált. Úgy fogalmazott: Isten mindenkinek felajánlja az élet vizét, amely valóban kielégíti a lelkünk szomját. Csak a friss víz az, ami a tikkasztó hőségben igazán fel tud üdíteni bennünket, és ezt az üdítő vizet kínálja fel Isten a lelkünk számára. Lelkünk felüdítésére, lelkünk szomjának enyhítésére, valamint a lelki életünk megtisztítására, a bűneinktől való megtisztulásra, ezt a kettősséget is kifejezte a Jézus oldalából folyó víz és vér.

Az élő vízről beszélve ugyanakkor a biblia nemcsak italként utal rá, hanem még egy különleges módon használja ezt a jelképet. A víz általi keresztség Jézus parancsa értelmében kell megtörténjen mindazok életében, akik már a Krisztusba vetett hitre jutottak, akik mint a tanítványai készek őt Mesterként követni, és megtartani mindazt, amit Ő parancsolt nekünk.

Ciucur Losonczi Antonius