A posztkommunista korszak vége kezdődhet

A posztkommunista korszak végének a kezdetét jelentheti az idei év, mondta Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hétfői váradi sajtótájékoztatóján.Örömmel nyugtázta Tőkés László: immár a katonai ügyészség is elismerte, hogy 89-ben katonai diverzió történt – „28 éve követeljük a valóság elismerését, de miképpen Isten malmai lassan őrölnek, úgy a bukaresti politika malmai is”. A valóság ugyanis az, hogy 89-ben „elrabolták Temesvárt Bukarestben”, s örvendetes, hogy folytatódik a kutatás a forradalom ügyében, tavaly az ő tanúvallomását is meghallgatták ez ügyben. Tőkés László üdvözölte, hogy Klaus Iohannis államelnök síkra száll az igazságtétel folytatása mellett, egyúttal reményét fejezte ki, hogy az idei év a Ion Iliescu nevével fémjelzett posztkommunista korszak végének a kezdetét fogja jelenteni.

Az erdélyi magyarság joggal várhatja el, hogy politika képviselői szembeszálljanak a kommunista visszarendeződéssel – ezt szem előtt tartva megengedhetetlen, hogy az RMDSZ a mostani utódpárti hatalom parlamenti szövetségeseként működjön közre a jogállamiságot csorbító és a korrupciót kedvezményező bukaresti törvényalkotáshoz.

A Nagy-Románia centenáriumának a megünneplése kapcsán Tőkés László kifejtette: meg kell adni a tiszteletet a román többség ünnepének, ahogy mi, magyarok is elvárjuk, hogy ünnepeinket tiszteletben tartsák. Viszont semmi okunk nincs ünnepelni a Dragnea-kormány alatt – hogyan ünnepelhetnénk ott, ahol másodrangú állampolgárnak tekintenek és nem érezhetjük magunkat itthon a hazában. Mindazonáltal reméli, hogy az új évben folytatódik a rendszerváltozás, ezzel egyidejűleg a kisebbségügyi politika is megváltozik. Mint ahogy újévi nyilatkozatában is hangoztatta, egységes európai kisebbségvédelmi törvényi rendszer bevezetésére van szükség, ezt mindegyik romániai magyar párt, s Magyarország is támogatja.

Egyéni kezdeményezés

Tőkés László kitért arra: benyújtották a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét. Sajnálatos, hogy mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt csak a nyilatkoztatok szintjén támogatja ezt, a cselekvéstől félre áll, hiszen például az MPP elnöke magára hagyta Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőt, aki egyénileg nyújtotta be a tervezetet.

„Egy óra múlva kezdődik az a kolozsvári találkozó, melyen a három magyar párt képviselője aláírja az autonómiával kapcsolatos közös állásfoglalást” – jelentette be Tőkés László, kifejtve: sajnálatos, hogy az ezzel kapcsolatban kialakult konszenzus nem volt elegendő arra, hogy az RMDSZ és az MPP képviselőcsoportja egységesen nyújtsa be a parlamentben a tervezetet. „Ennek ellenére örvendetes, hogy pártjaink egységesen állnak ki a Partium sajátos közigazgatási jogállása mellett” – tette hozzá. Tőkés László a későbbiek során kiemelte a közelgő magyarországi választások jelentőségét – „a külhoni magyarok választási részvétele konkrét tartalommal tölti meg a magyar állampolgárság egyetemes intézményét, másfelől a határon túl élő magyarokat szerves módon bekapcsolja a nemzet vérkeringésébe”. Egyúttal kihangsúlyozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szakszerű tevékenységét az erdélyi irodahálózaton keresztül, s azt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárttal szorosan együttműködve eredményesen járul hozzá a romániai demokratikus, illetve kisebbségpolitikai rendszerváltozás véghezviteléhez.

Aláírták

Mint elmondta, 2018-ban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elődjére, a száz éve megalakult Erdélyi Nemzeti Tanácsra tekint vissza, s az EMNT a centenárium alkalmából erre az évre meghirdeti A Magyar Nemzeti Önrendelkezés Évét. Végül Tőkés László, Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke, valamint Moldován Gellért Lajos, az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi elnöke aláírták a Minority SafePack néven ismert petíciót, az őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek európai polgári kezdeményezését.

Neumann Andrea