Szent Piroska-napot tartottak a magyar görögkatolikusok

Vasárnap délután a Szent Teodóra Közösségi Központ és nagyváradi magyar görögkatolikus egyházközség adventi felkészülést és Szent Piroska emléknapot tartott a szeminárium kápolnájában.Árpád-házi Szent Piroska (Eiréné) a nagyváradi magyar görögkatolikus egyházközség védőszentje, mint bizánci szentre és Szent László lányára illő, hogy róla is megemlékezzünk a Szent László-év keretében. Ő maga a saját korában a társadalomban betöltött szerepével és karitatív tevékenységével is követendő példa a napjainkban karácsonyra készülő keresztény emberek számára- magyarázta a Bihari Naplónak Vadas Krisztián váradi parókus atya.

A szent liturgiát megtisztelték jelenlétükkel a Szatmár megyéből (Nagypeleske) érkezett idősebb és ifjabb Pallai Béla parókus atyák, előbbi a gyóntatást vállalta, utóbbi pedig a szertartás szónoka volt.

A kiosztott lapok (Nagymihály Géza) szerint Piroska valószínűleg 1088-ban született. Apja, Szent László 1095-ben meghalt, így Könyves Kálmán udvarában nevelkedett. Alexiosz bizánci császár feleséget keresve trónörökös fiának, küldöttséget indított az árva Piroskáért, a házasságra 1105-ben került sor. A frigyből négy fiú, és négy született, öten még anyjuk életében meghaltak. Egy közülük, Mánuel örökölte a császári bíbort, és mit Szent László unokája, az egyik legsikeresebb császár lett (1143-1180). A férjét a csatákban is követő császárné halálos betegsége idején letette a császári bíbort és koronát, és szerzetesnői fátyolt öltött. Xené, azaz „Az Idegen” néven halt meg 1134-ben. Szarkofágja a Hágia Szófia belső előcsarnokában látható.

Jótékonykodott

Lelkületét illetően a korabeli udvari történetírók rögzítik, hogy a rendelkezésére álló hatalmas anyagi javakat és pompát semmibe vette, minden erejével a szegények, árvák és özvegyek támasza volt. Miközben mindenben eleget tett császárnéi kötelezettségeinek, sokat böjtölt és imádkozott. A Hágia Szófia galériáján látható híres mozaikon az a felirat szerepel: „A legistenfélőbb császárné”.

Modern fogalommal élve, hallatlan szociális érzékenység jellemezte. Valósággal kikönyörögte férjétől a lehetőséget, hogy közkórházat hozzon létre. Mai értelemben is elfogadható rendszerben, különböző betegellátó osztályokat hozott létre, pontosan meghatározva az ápolószemélyzet képzettségét és számát, valamint a higiéniai rendszert. Az ispotály épülete már elpusztult, a Pantokrátor templomegyüttes azonban megmaradt, és napjainkban a török állam restauráltatja. Az 1134-ben felszentelt három, egymás melletti és egymásba nyitott templom a Pantokrátor, a Szent Mihály és a Kegyes Istenszülő. 1134-től a szent császárnő után a Szent Mihály templom lett a bizánci császárok és császárnék temetkezési helye. A templomegyüttes felvonultatja a bizánci szakrális építészet minden jellegzetességét: a centrális teret borító, csegelyeken nyugvó kupolát, a szentélyek és a belső terek hármas felosztását. A Hágia Szófia után a legnagyobb tömegű templom, a Balkán legfontosabb magyar vonatkozású emléke.

- Nem szabad feladni a templomba járást, azt a lehetőséget, hogy minden egyes alkalommal eljövök, és talán úgy érzem, nem szól hozzám az Úr, nem érint meg, de mégis ott a lehetőség, hogy felfelé tekintek Rá, hogy elmondhatom Neki az én lelki bajaimat, az én nyomorúságaimat, az én életemnek minden egyes dolgát. Egy új lappal indulok ezután, egy új ajándékot kapok, egy új élet, amikor Krisztus megszületik az én szívemben. Szent Eiréné császárné egyénisége, a Pantokrátor temploma kigondolója és megalapítója legyen példa számomra, hogy az én lelkem is lehet is lehet templom. A Jézus által meggyógyított beteg asszony legyen bátorítás, hogy engem is meggyógyíthat az Úr- hangsúlyozta ifjabb Pallai Béla nagypeleskei parókus atya.

Az áldás után Catona Ábel, a Művészeti Líceum diákja játszott zongorán a karácsony hangulatát idéző Bach- és Chopin-szerzeményeket.

A rendezvény a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre.

Ciucur Losonczi Antonius