Zenei barangolások a reneszánsz és barokk Európában

Barangolások Európában címmel szervezett koncertet pénteken este a Püspöki Palotában a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség. Két művész lépett fel.

Alkalmasabb és méltóbb környezetben, mint a Püspöki Palota díszterme, talán fel se csendülhettek volna az angol reneszánszt, valamint a németalföldi, a francia és a német barokkot idéző szerzemények. Takács Szilvia csembalóművész Győrből érkezett Váradra, a csembaló mellett mesteri módon játszik fortepianon is. Nemcsak koncertjeivel, hanem tanításával is továbbadja a régizene szeretetét, ugyanis a győri Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója is egyszemélyben. Az est másik közreműködőjét, Andrejszki Judit barokk szopránt, az utóbbi időben volt szerencsénk többször is hallani városunkban. A két művész összeszokott párosnak számít, már régóta dolgozik együtt, számos koncertet tudhatnak maguk mögött, és nemcsak a színpadon, hanem mesterkurzusokon is kollaborálnak.

A koncert műsora a reneszánsz kortól az érett barokk korig terjedt, azt a nagyjából 200 évet ölelte át, ami a csembaló fénykorát jelentette. Erzsébet angol királynő udvara, Shakespeare kora az 1500-as évek végén egy sajátos polgári zenekultúra kibontakozásának színtere volt. A házi zenélés a madrigáléneklés mellett egy új csembalóirodalom felvirágozását hozta magával. A híres Fitzwilliam Virginal Book 209 darab csembalóművet tartalmaz, melyet egy szerencsétlen sorsú fiatalember, Francis Tregian kottázott le tízéves börtönbüntetése alatt, ahová katolikus vallása miatt került 1609-ben. A kéziratnak több tulajdonosa volt, míg az utolsó tulajdonosról, Fitzwilliam vikomttól kapta a nevét, ma a Cambridge-i múzeumban őrzik. Ebből a korból W. Byrd-, G. Farnaby-, M. Peerson- és J. Dowland-szerzemények csendül fel, érdekességképpen egy táncé, a vidám karakterű volta zenéje is, mely önállóként a 16. században jelent meg, és lendületes forgások, a nő magasba emelése jellemezte.

Szerzemények

Az átmenetet a barokkba a németalföldi J. P. Sweelinck egy műve fémjelezte, aki holland orgonista, zeneszerző volt, és az angol és itáliai billentyűs zene elemeit ötvözte a németalföldi zene szerkesztésbeli hagyományaival. Tanítványai közül többen a német barokk orgonaművészet megalapozói lettek, akiktől már egyenes út vezetett Bach zenéjéhez.

A francia csembalózene az 1630-as évektől indult igazi fejlődésnek, első jeles mestere J. Chambonniéres volt, tőle, illetve Daquintől, F. Couperintől, és J. Duflytől hangzottak el kompozíciók. A német barokkot J. J. Froberger, G. Böhm, J. S. Bach és G. F. Händel muzsikája képviselte ezen a nagyszerű esten. A Bethlen Gábor Alap által támogatott rendezvényt SZ. Horváth István, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatójának és Böcskei László megyés püspöknek a rövid felszólalása foglalta keretbe, ráadásként egy francia reneszánszkori sanzon csendült fel.

Ciucur Losonczi Antonius