Zsidóság: történelem, szokások és szimbólumok

Vasárnap este a Cion temploma neológ zsinagógában két előadással folytatódott a Nagyvárad és a Térsége Turizmusát Népszerűsítő Egyesület (APTOR) által szervezett Zsidó Kulturális Napok.Seidler András, a Zsidó Közösségi Központ igazgatója a váradi zsidóság történetéről, a zsidó szokásokról, ünnepekről beszélt. Többek közt elhangzott: nagyobb csoportban az első zsidók 1722 körül jelentek meg Váradon, mint kereskedők, hiszen a második jeruzsálemi templomnak a rómaiak által, 70-ben történt lerombolása után a zsidóság szétszóródott szerte a világban, és ott telepedett le, ahol jó, kedvező volt számára élni. Nem keveredtek az őshonos lakossággal, betudhatóan annak, hogy egészen más az életmódjuk, az öltözködésük, a vallási és az étkezési szokásaik. A városunkban a 18. század első felében letelepedett zsidóknak az idők folyamán számos híres értelmiségi családot köszönhetünk, ügyvédeket, építészeket, mérnököket, bankárokat, orvosokat. Napjainkban is a központban levő épületek többsége zsidó szakemberek kézlenyomatának, tervezőmunkájának a nyomát viseli, jellemző, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor nálunk járt az UNESCO-nak egy specialistája, megállapította, hogy egyes izraeli városok centrumának látképe nem sokban különbözik az ittenitől.

Szimbólumok

21 zsinagóga és 7 imaház működött Váradon, és ezt a fejlődést szakította félbe tragikusan a holokauszt, melynek Bihar megyéből 33 ezer áldozata volt. A második világháború után körülbelül 2700-an tértek haza, ők és azok, akik a csodával határos módon valahogy szintén megmenekültek, próbáltak talpra állni. Az 1960-as években volt egy nagyobb kivándorlási hullám Izraelbe. Napjainkban körülbelül 700-800 zsidó él Váradon, Bukarest után a második legnagyobb közösség Romániában, akik pezsgő kulturális életet folytatnak. Van kórusuk, tánccsoportjuk- melyet legutóbb a kisebbségi tánccsoportok közül a legjobbnak választottak az országban-, klezmerformációjuk, és saját rabbijuk.

A továbbiakban szó esett még a zsidó ünnepekről: Jom Kipur, Shabbat, Purim, Peszách és Hanuka. Az elhangzottakat Paul Spitzer, a Nagyváradi Zsidó Hitközség tanácsosa egészítette ki, aki szimbólumokról beszélt, mint például a Dávid csillag, Izrael címere és zászlója vagy a menóra.

Később olyan zsidó ételeket lehetett kóstolni, mint a Hámán-füle vagy a pászka.

Ciucur Losonczi Antonius