Zsidó történeti emlékmúzeum

Kedden rendes havi közgyűlését tartotta a nagyváradi képviselő-testület. Az egyik előterjesztés a Városháza utcai ortodox zsinagógában kialakítandó zsidó történeti múzeumra vonatkozott. A négyfős RMDSZ-frakció jelenlevő tagja, Kis Gábor, valamit négy szociáldemokrata tanácsos ellenkezése mellett a liberálisok kétharmados szavazatával el lettek fogadva azok a műszaki-gazdasági mutatók, melyek arra vonatkoztak, hogy a város saját kontójára restaurálja a Városháza utcai ortodox zsinagógát, és zsidó történeti múzeumot alakítson ott ki. Az előterjesztés szerint a befektetésnek az építészeti munkálatokat magába foglaló első fázisának megvalósítási költsége áfa nélkül 439 ezer lej, és azt jelenti, hogy folytatódik a homlokzat felújítása, helyrehozzák a kerítést, elvégzik a belső kialakításokat, melyek szükségesek a múzeumi működéshez, kicserélik, illetve megjavítják a nyílászárókat és a Tóraszekrényt, korszerűsítik a fűtés- és a világítórendszert, a tűzvédelmi és biztonsági berendezéseket. A második ütemre a 2018-as költségvetésből utalnak ki forrásokat. Azt tervezik, hogy a földszinten azt prezentálják, hogy az évszázadok folyamán hogyan járult hozzá a váradi zsidóság a város fejlődéséhez, beleértve az imatér és a jeles személyiségek bemutatását is, az emeleten pedig időszakos kiállításokat szerveznek. Ugyanakkor az objektumot integrálják a városi közgyűjtemények hálózatába, a várbeli, valamint a leendő szecessziós és szabadkőműves múzeumok társaságában.

Ilie Bolojan polgármester üres szavaknak és „egyesek diverziókeltésének” nevezte Pásztor Sándor megyei tanácselnöknek a zsidó múzeummal kapcsolatos ajánlatait, a tanácsülést megelőző sajtótájékoztatón pedig azt ígérte: jövőre legkésőbb a holokauszt romániai emléknapján, vagyis október 9-én megnyílik az új múzeum.

Ciucur Losonczi Antonius