Izlandon jártak tapasztalatokat gyűjteni

„Más világ, más, szabadabb gondolkodás” - így összegezte pár szóban Izlandon tett látogatása tapasztalatait Bátori Géza. Bors község polgármestere a Nagyváradi Metropolisz-övezet Fejlesztéséért Egyesület delegációjának tagja volt. Öt napos tapasztalatszerző úton jártak Izlandon.Első hallásra meglepőnek tűnhet, hogy Románia és Izland kerüljön egymással együttműködési kapcsolatba, de ahogyan arról lapunkban is többször beszámoltunk már, például idén februárban, amikor a Nagyváradi Metropolisz-övezet Fejlesztéséért Egyesület és az Ilfov Megyei Tanács képviselői együttműködési szerződést írtak alá azzal a céllal, hogy a két intézmény közösen törekedjen a geotermális energia adta lehetőségek kiaknázására, már szóba került, hogy erre a legjobb példa Izland. Ennek jegyében az elmúlt héten a Metropolisz-övezet küldöttsége 5 napos tapasztalatszerző úton járt Izlandon. A delegáció tagja volt Körösgyéres, Nagyürögd, Fugyivásárhely, Vizesgyán és Nagyvárad képviselője mellett Bátori Géza borsi polgármester, aki lapunk kérdésére beszámolt tapasztalatairól. Elmondta, hogy Budapestről mindössze 4,5 órát tartott a repülőút Reykjavík, egyébként a két főváros között napi járat van, maximális kihasználtsággal. Ennek oka egyrészt, hogy az izlandiaknak 4 ezer eurón felüli fizetése és a mienkhez képest háromszoros áraik mellett akár bevásárolni is megéri ide repülni, másrészt sok turista látogat a szigetországba.

Kihasználva lehetőségeiket

Utóbbi megállapítással máris a minket érintő témánál vagyunk, ugyanis Izland az 50-es években még igen szegény ország volt, mára azonban a leggazdagabbak közé küzdötte fel magát. A kulcsot pedig a lehetőségek kihasználása jelentette, ezek egyike a turizmus mellett a geotermális energia, melyben dúskálnak. Elektromos energiát is állítanak elő belőle, ami iparuk megerősödéséhez is vezetett, de például télen nem seprik a havat, hanem úttest alatti vezetékekkel "fűtik az utcát". A delegáció meglátogatta a főváros-közeli Svartsengi Geotermikus erőművet is, mely egyben turisztikai látványosság is. Bátori Géza megjegyezte: nálunk egy ilyen létesítmény igen szigorú őrizet alatt lenne, ott turistalátványosságot csináltak belőle, a látogatók persze nem lófrálhatnak bárhol és felügyelet nélkül, de üvegfal mögül betekintést nyerhetnek annak üzemelésébe. Meglátogatták az úgynevezett Kék Lagúnát is, ami nem egyéb, mint egy lávába vájt fürdőhely, melybe az erőműből engedik ki a fáradt gőzt és a felhevült tengervizet, mellé pedig hoteleket, vendéglőket építettek.

Gyógyfürdő, turizmus

Mi lehet nekünk mindebből haszon? Bátori Géza szerint a felmérések azt mutatják, hogy a Kárpát-medence nem csak gazdag geotermális energiában, de a következő 1 milliárd évben (!) is lesz még belőle bőven, tehát lehet alapozni a gyógyászatra, a fűtésre, a turizmusra. Nem ismeretlen talaj ez, hiszen, ahogy a polgármester elmondta,  89 előtt is fűtöttek üvegházakat ilyen módon, csak most újra "fel kellene fedezni" a lehetőséget. Borson elsősorban a gyógyfürdőkben, a turizmusban látna fantáziát, mivel több kút is van, a környék legforróbb vizével. Bátori Géza általános tapasztalatként elmondta még: látták, mi módon tudta egy nagyon szegény ország nagyon gazdaggá tenni magát, felismerve adottságait, az azokban rejlő lehetőségeket. Például hogyan lehet a náluk megszokott gejzír-kitöréseket turistalátványossággá tenni, illetve általában a szabad gondolkodással, a vállalkozói - innovációs kedv pártolásával fejlesztéseket elérni.

Vállalják a kockázatot

Ott akár ezer méterekre is lefúrnak új kutakat keresve a sziklában, és ha két - egyébként igen drága - fúrás sikertelen, akkor nekivágnak a harmadiknak is, ami sikeres lehet. Ezzel szemben nálunk már egy sikertelen próbálkozás magában rejti nem csak a kudarcélmény lehetőségét, de az anyagi csődöt, a visszafizetés rémét is, ami inkább oda vezet, hogy aki nem próbálkozik, az nem is fog bajba keveredni. Érdekesség, hogy afrikai országokat is tanítanak Izlandon geotermális kincsük kitermelésére.

Rencz Csaba