Éjszakai vízügyi szimulálást tartottak

Újdonságot próbáltak ki, de a helyszín az volt, ahonnan élőben tudósított már lapunk, pár hónapja, egy nappali gyakorlatról is: a Zerénd területén lévő zóna, az ottani vasúti híd melletti rész, a 79-es főút mellett.Premier a vízügynél: először tartottak éjjeli szimulációt a Körösök Vízügy Igazgatóságának emberei. Július 5-én 21 órakor indult a gyakorlat, az Arad megyei Nagyzerénden. Mint az igazgatóság vezetőitől megtudtuk, úgynevezett vízgyűjtőközi akció volt, azaz nem csak a Körösök vízgyűjtő területének szakembereit érintette, hanem a környező régiókbelieket is. A cél az volt, hogy megnézzék, hogyan működik az információs és döntéshozatali rendszer, valamint persze a kárelhárítási is, ha már bekövetkezett egy sürgősségi eset, áradás miatt. Az éjjeli eseményt nyomon követték a két megye prefektúráinak küldöttei, a Bánság, a Maros, a Szamos és a Tisza térségének vízügyi vezetői, valamint a környezetvédelmi tárca delegáltjai is.

A helyszín az volt, ahonnan élőben tudósított már lapunk, pár hónapja, egy nappali gyakorlatról is: a Zerénd területén lévő zóna, az ottani vasúti híd melletti rész, a 79-es főút mellett. Azt szimulálták, hogy a Fekete-Körös öntött ki, és a beavatkozásra a bal partján volt szükség. Nagyzerénd és Avram Iancu települések védelme volt a cél. 7 órán át a vízügy 180 dolgozója védett egy 4 kilométeres szakaszt az "eső okozta áradástól" – sikerrel. Összesen 6 haszongépjárművel, 4 buldózerrel, egy zsáktöltővel, 4 generátorral, 25 reflektorral, 2 fényágyúval dolgoztak, az éjjel 2-ig tartott akcióban. Az éjjeli „bevetés” során a rendszer jól működött, gondokat nem tapasztaltak.

Háttér

Egyébként a Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27537 négyzetkilométer, ennek 53%-a Romániában van. A Magyarországon lévő 47% a Tiszántúl nagy részét magában foglalja. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok. A folyók alföldi szakaszának töltésezése, a folyók településeken kívül helyezése, a túlfejlődött folyókanyarulatok átmetszése, a mocsarak lecsapolása a térség fejlődésének lehetőségét teremtette meg. Megnőtt a terület, a települések árvíz elleni védelme is, létbiztonsága ugrásszerűen javult, fejlődésük felgyorsult, s új települések is kialakultak. A vízgyűjtő árhullámképző, hegy- és dombvidéki területe teljes egészében Románia területén van. Az árhullámok kialakulása általában közvetlen csapadékhulláshoz, vagy hirtelen hóolvadáshoz kapcsolódik. A kiváltó ok megjelenésétől számított 24-60 óra múlva már a magyar folyószakaszokra ér az árhullám, tehát igen rövid az előrejelzési, felkészülési időelőny. Folyamatosan hóval borított, nyáron olvadásból alap vízhozamot adó területek nincsenek. Gyakoriak a hirtelen jött nagy árhullámok és szintén gyakoriak a tartós száraz periódusok nyomán kialakult aszály-jelenségek. A folyók a torkolati szakaszokon nagy mértékben hatnak egymásra, sőt a Tisza árvizei a teljes Hármas-Körös (90,5 km) hosszán túl, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös alsó szakaszán, rendkívüli esetekben a Kettős-Körös teljes hosszában, valamint a Fekete- és a Fehér-Körösön is éreztetik hatásukat. Ennek a kölcsönös visszaduzzasztásnak mind árvízi előrejelzési, mind vízhozam-számítási oldalról számos figyelembe veendő tényezője van. A vízgyűjtők árvízi összegyülekezés szempontjából erősen különböznek. A hidrológiai értelemben legfejlettebb vízrendszer a Fekete-Körösé. Az egész vízgyűjtőt lefedő tartós csapadék esetén a főági árhullám fő tömege rendre közel a mellékvizek árhullámainak legnagyobb vízszállítású szakaszával találkozik. Nagy jelentősége van az országok közötti együttműködésnek, hiszen sok múlik az adatok megérkezésének időpontján.

Szeghalmi Örs