ERDON Helyi hírek

2017.05.16. 16:50

Előadás városalapítási legendákról

Pénteken délután az Ady Líceum dísztermében a XXVI. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében a Szőllősért Közösségi Kulturális Egyesület szervezésében Kádár József tartott előadást.

Pénteken délután az Ady Líceum dísztermében a XXVI. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében a Szőllősért Közösségi Kulturális Egyesület szervezésében Kádár József tartott előadást.

Egy érdekes témában tartott előadást Kádár József, eddig még nem hallott dolgokról, azt állítva, hogy több éve foglalkozik ezzel, kutatott és olyan adatok birtokába jutott, melyek igazolják a mondandóját. Amiket elmesélt, azokkal azt szerette volna bizonyítani, hogy a  magyarok Belső Ázsiából származnak, és váradiként büszkék kell legyünk arra, hogy hozzájárultunk az egyetemes világkultúra fejlődéséhez.

Ennek érdekében a 7. századba kalauzolta hallgatóságát, a távoli Ázsiába, pontosabban Középföldre, vagyis Kínába, ahol a Tang dinasztia sarja, Lee Shi-min uralkodott, aki az örökbe fogadott lányát, Veng Csenget feleségül adta a szomszédos Tibeti birodalom vezetőjéhez, Szong Cen-gampohoz. Mint látni fogják, utóbbi nevének a hangzása nem véletlenül ismerős, Kádár József szerint Szent Lászlóra hajadzik.

A frigyet diplomáciai tárgyalás előzte meg, jött egy tibeti küldöttség, útban Tibet felé azonban a mennyasszonya elé siető Szong Cen-gampot, illetve a közös kínai- tibeti sereget mongolok támadták meg, és az egyik hadvezérük elrabolta az arát. Szong Ceng-gampo viszont nem ijedt meg, hanem ahogy Szent László tette a kunnal, ő is a rablóvezér nyomába eredt, és megmentette a lányt, aki mint egy megvilágosodott nő jelent meg, ahogy egyes Szent László legendákban a lány Szűz Máriát jelképezi.

Egyéb hasonlóságok

A legenda itt még nem ér véget, hanem további hasonlóságok, párhuzamok figyelhetőek meg. A rablók nem adják fel, folytatják az üldözést, ekkor azonban Szong Ceng-gamponak az az ötlete támadt, hogy kavicsokat szór maga után, melyeket a mongolok egy darabig aranyérméknek vélnek (lásd Szent László-pénze), majd kettéhasad egy hegygerinc, ahogy esetünkben a Tordai hasadék.

És még mindig nincs vége. A tibeti legenda is úgy ér véget, hogy Szong Ceng-gampo kilő egy nyílat, és ahova esik, oda szentélyt emelt, illetve megalapította kedvenc városát, Lhassát, melyet fővárosnak képzelt el, ahogy egyes mondák szerint Szent László Váradot. Befejezésül pedig még egy csavar: Szong Ceng-gamponak volt egy másik felesége is, ahogy egyes források szerint Szent Lászlónak is volt egy ismeretlen nevű első felesége.

Ciucur Losonczi Antonius

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!