Díjat kapott Jakabffy László műemlékvédő

Jakabffy László építőmérnök, műemlékvédő kapta az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Rimanóczy-díjat 2016-ra. Az ünnepséget kedd este tartották a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban.

Elismerésképpen a műemlékvédelem területén kifejtett hiteles, magas szakmai színvonalú és áldozatos munkájáért, a Rimanóczy-díj kuratóriuma, egyetértésben a Rimanóczy-családdal, közösségünkért tett maradandó tevékenységéért egyhangú döntéssel 2016-ra Jakabffy Lászlónak adományozta a Rimanóczy-díjat.

A kedd este zajlott ünnepségen Imre Zoltán, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője megtisztelőnek nevezte, hogy ez az intézmény adhatott otthont a rendezvénynek. Péter I. Zoltán helytörténész, RMDSZ-es megyei tanácsos felidézte, hogy Romániában csak a rendszerváltás óta lehet hivatalosan megünnepelni az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS által április 18-ra kijelölt Műemlékvédelmi Világnapot. Hangsúlyozta: napjainkban is élvezhetjük az idősebb és ifjabb Rimanóczy Kálmán munkásságának nyomait, hiszen a mai városkép legmeghatározóbb alakítói.

A laudációt felolvasó Szabó Ödön, parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke kiemelte: ez a díj nem csak a múltról szól, hiszen jelen van az említett két építész ük- és dédunokája is. Megjegyezte: azért nem tavaly késő ősszel adták át a díjat, mert akkor éppen választási kampány volt, és nem akartak visszaélni valakinek a teljesítményével, politikai célokra használni. Bejelentette ugyanakkor, hogy ezentúl mindig április 18-án fogják átadni a díjat.

Úgy Rimanóczy Kálmán, mint Rimanóczy Péter a család szempontjából fontosnak nevezte, hogy létezik ez a rangos díj, és azon meggyőződésének adott hangot, hogy minden évben jó helyre kerül.

Életút

Jakabffy László építőmérnök Nagyvárad szülötte, aki egyetemi tanulmányait leszámítva eddig élete során ebben a városban élt és dolgozott, tevékenykedett a település és a magyarság érdekében. Szakmai hivatása mellett 1990 után kiteljesedhetett önzetlen munkássága társadalmi, politikai és egyházi téren is, miközben jótékonyan vett részt számos emlékhely létesítésében.

1959-ben diplomázott a Kolozsvári Műszaki Egyetem építőmérnöki karán, majd a váradi építkezési trösztnél dolgozott különféle beosztásokban a rendszerváltásig. Ezután egy magánvállalatnál tevékenykedett, melynek fő profilja az épületek felújítása, nedvességmentesítése, műemléki rehabilitációja volt. 2001-ben a polgármesteri hivatal ingatlankezelő igazgatóságának műszaki igazgatójává nevezték ki. Négy év elteltével ő is a Bihar Megyei és Nagyváradi Műemlékvédő Alapítvány kezdeményezői közt volt. Meghatározó szerepet játszott a vár felújításában, de műszaki felügyeletet vállalt egyéb közhasznú épületek- például a színház- restaurálásánál is. Az ehhez szükséges műszaki szakértői tanúsítványt már 1975-ben megszerezte, amit 2006-ban a Kulturális Minisztérium által adott oklevél egészített ki, mely felhatalmazta őt arra, hogy építőmérnökként a műemlék épületek restaurálását is koordinálja.

Emléktáblák

1989. december 26-án részt vett a Jakobovits-házaspár otthonában a Bihar Megyei RMDSZ megalapításában. 1991-ben közreműködött az időközben előkerült Petőfi-mellszobor felállításában a költő nevét viselő kertben.

Az egyházi élet keretében 1988-1996 között a Bihar megyei Református Egyházmegye főgondnokaként tevékenykedett, később a rogériuszi egyházközség presbitere lett. A 21. század kezdetén kezdeményezte, hogy az újvárosi református templomban Sulyok István püspök emlékét egy márványtáblával örökítsék meg. Tavaly saját pénzéből egy életoszlopot állíttatott az újonnan épített református püspöki palota udvarán. Egy nagyon szép és figyelmes gesztus részéről az is, hogy minden esztendőben egy-egy bibliai igét tartalmazó konfirmációs lapot készíttet és juttat el a váradi gyülekezeteknél konfirmáló ifjaknak. Az 1990-es évek végén az ő nevéhez fűződik a Rulikowszki temetőben létesített háborús hősök obeliszkje. 2004-2006 között részt vett az Adorján vár maradványának megyei pénzből való felújításában. 2006-ban azt javasolta, hogy egy márványtáblát állítsanak a vártemplomban, melyen a váradi római katolikus főpásztorok neve olvasható Szent László korától a reformációig. Nagyrészt neki köszönhetjük, hogy 2007-ben sikerült felavatni a szakszerűen restaurált Bethlen-emléktáblát a vár hasonló nevű bástyáján. Részt vett 2009-ben a Nobilitas Egyesület keretében annak az emléktáblának az elhelyezésében, melyet abból az alkalomból állítottak, hogy 1964 pünkösdjén a város lakosai közös összefogással megakadályozták a Szent László-templom lerombolását. Ugyanebben az évben volt az ötletgazdája és intézője annak, hogy a Nobilitas Egyesület Mátyás király majolikából készített plakettjét, mely azt hirdette, hogy az uralkodó a várban járt, elhelyezzék a vártemplom belsejében. 2012-ben közbenjárásával emléktáblát állítottak a belényesi temetőben az ottani, Andrea Scolari püspök által épített 15. századi templom romjánál. Szintén ő volt a kezdeményezője 2013-ban annak is, hogy az egykori Orsolya zárda emeleti folyosóján egy emléktáblát helyezzenek el, felidézve a katolikus iskola és zárda 1773-as évi megalapítását.

Tervek

A felsorolás nem teljes, sok más megvalósítás is fűződik még Jakabffy László nevéhez, akinek a műemlékvédelem szempontjából még számos terve van. Például a megyében levő számtalan műemlék templomot szeretné egy-egy táblával megjelölni úgy, ahogy az a váradi műemlék ingatlanok esetében is történt. Ennek az volna a fő célja, hogy tudatosítsák a keresztény egyházaink tagjaival, a vidéki polgárokkal azt, hogy milyen értékek birtokában vannak, hogy azokra büszkén tekintsenek. Másik vágya, hogy a vártemplom belsejébe visszakerüljön a Mátyás váradi látogatását megörökítő tábla.

Ciucur Losonczi Antonius