Lehetőséget teremtenek, képességet fejlesztenek

Március 16-17-én a hajdúszoboszlói Hunguest Béke Hotelben szervezett Kárpát-medencei gazdasági konferenciát és kiállítást a Magyar Nemzeti Kereskedőház, melyen a váradi iroda is képviseltette magát Sárközi Zoltán irodavezető és Csüdöm István személyében.

A Lehetőséget teremtünk. Képességet fejlesztünk elnevezésű rendezvényre kétszáz határon túli magyar vállalkozó és csaknem ugyanennyi kiállító érkezett Hajdúszoboszlóra. A szervezők szerint mérföldkőnek számított a munkájukban ez a nagyszabású gazdasági konferencia és kiállítás, hiszenaz elmúlt időszakban sokat dolgoztak és küzdöttek a határon túli partnereikkel közösen, hogy gazdaságfejlesztő tartalommal töltsék meg a magyar kormány által évek óta hangoztatott nemzetpolitikát. A több száz résztvevővel zajlott esemény fontosság jelezte, hogy igent mondva a meghívásra, a nyitóünnepségen ott volt valamennyi jelentős külhoni magyar politikai tömörülés vezetője: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.

Támogatási program

A konferencia védnöke, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztériumgazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a rendszerváltás óta sokan sokat tettek azért, hogy a Kárpát-medencei magyarság gazdasági értelemben is erősödjön, de szerinte talán senki sem tett annyit, mint az utóbb hónapokban a jelenlegi magyar kormány, hiszen egy olyan pénzösszeget mozgatott meg erre a célra, melyre korábban nem volt példa, körülbelül140-150 milliárd forintot, melyből hatalmas léptékű, addig soha nem látott fejlesztések valósultak meg sorra a határon túli magyar területeken, a Délvidék legdélebbi pontjától egészen a kárpátaljai hágókig, Kézdivásárhelytől Pozsonyig. Úgy fogalmazott: ez egy új politika, mely korábban nem létezett, de „mi azt valljuk, hogy a magyarként valódi megmaradásnak egyik alapvető feltétele, hogy legyen egzisztenciális, anyagi értelemben is megalapozott a kisebbségi lét. Annak a súlyos kihívásnak pedig, ami az elvándorlás és nehéz gazdasági helyzet formájában sújtja a határon túli területeket, eleget tudunk tenni azáltal, hogy egy valós, kézzel fogható perspektívát kínálunk a szülőföldön”. Ennek egy fontos eszköze a nemzeti kereskedőházak hálózata, amelyik keresztül szövi a Kárpát-medencét, illetve azon alapítványok hálózata, amelyek létrejöttek az elmúlt hetekben a különböző határon túli partnerek mentorálásával, így ma már arról beszélhetünk, hogy egy való intézményrendszer hálózza be a térséget, melyen keresztül a kormány kihelyezi az említett támogatásokat. Az államtitkárt ezt egy példával is érzékeltette, bejelentve egyúttal, hogy néhány napon belül Szabadkán 4000 magyar vállalkozóval fognak egyszerre aláírni támogatási szerződést, ami már arról szól, hogy ha hozzák a számlájukat, akkor ők ezt gyakorlatilag helyben ki tudják egyenlíteni, és ezáltal 4000 külhoni magyar családnak tágul a megélhetési lehetősége oly módon, hogy a gazdaságaikat modernizálni tudják, eszközöket és földet tudnak vásárolni, az ipari tevékenységükhöz új berendezéseket. Ugyanakkor indul mintegy 30 milliárd forint értékben a Vajdaságban kéttucatnyi nagyberuházás: új üzemek, gyárak épülnek, ami által „olyan mértékben fog megmozdulni a vajdasági magyar gazdaság, mint még soha korábban”, s amely érzékelhető életszínvonal emelkedést biztosít a közeljövőben. Kárpátalján is érdemben zajlik a program, s idén indulnak Felvidék és Erdély vonatkozásában. 2017 tehát egy áttörésnek tekinthető nemzetpolitikai értelemben, mely gazdasági programok nem kárászéletűek, hanem állandó összetevői a magyar kormány törekvéseinek.

Az erdon.ro kérdésére válaszolva Magyar Levente kifejtette: Erdélyben egy mezőségi mintaprogram indul néhány héten belül, aminek a keretében mezőségi magyar gazdákat fognak támogatni: földet tudnak majd vásárolni, mezőgazdasági berendezéseket, ültetvényeket tudnak majd telepíteni. És amennyiben jól működik majd a program, akkor megsokszorozzák az ide szánt erőforrásokat, és akár már sok 10 millió eurós nagyságrendben tudnak elindulni az idén Erdély más magyarok lakta vidékeinek irányába is. Szerinte egészen biztos, hogy 2017 második felében, legkésőbb 2018-ban masszív és látható előrelépést tudnak elérni, és olyan újfajta érzület tud kialakulni az itteni magyarságban a gazdasági kilátásokat illetően, amitől már rövid távon eredményeket várnak, tehát az elvándorlás és az asszimiláció lelassulását.

Hídfőállások

Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára az európai uniós forrásokról és az Interreg pályázatokról, Nikoletti Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdasági kapcsolatokért és fenntartható gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az egyéb igénybe vehető forrásokról és pénzügyi lehetőségekről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit.

Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója elmondta: 22 határon túli irodájukban, mint kihelyezett hídfőállásokon igyekeznek elérni és segíteni az ottani magyar vállalkozókat.

A rendezvényeken Sárközi Zoltán, a Magyar Nemzeti Kereskedőház váradi irodavezetője és munkatársa, Csüdöm István is jelen voltak. Bihar megyéből 9 cég jelentkezett kiállítónak, illetve vett részt a rendezvényt kísérő b2b-típusú tárgyalásokon, melyek olyan területeken fejtenek ki reprezentatív tevékenységet, mint például a csomagolástechnika, a turizmus vagy az egészségügy, és olyanok is voltak köztük, melyeket magyarországi tulajdonos hozott létre, jegyzett be Nagyváradon, az iroda közvetítésével.

Ciucur Losonczi Antonius