Ráérez arra, mi kell a női lábaknak

A szakmájából adódóan önkéntelenül is figyeli az utcán vele szembejövő emberek lábbelijét, és nagyon örvend olyankor, ha valakin az általa tervezett cipőt fedezi fel. Tank-Szigeti Lilla nagyváradi cipőtervezővel beszélgettünk.

Körülöttünk, az emeleti részen cipősdobozok sorakoznak, a földszinten pedig az általa tervezet lábbelik keletik magukat. Ne tessék csodálkozni ezen, hiszen Tank-Szigeti Lilla cipőtervezővel beszélgetek a színházépület mellett működő üzletében. Egészen kicsi kora óta „érintett” a cipőkészítés szakmájában, ugyanis a szülei is ezzel foglalkoznak, több mint húsz éve. Telt-múlt azonban az idő, a kislány egyetemista nagylánnyá cseperedett, mígnem egyszer úgy adódott, hogy elmentek egy milánói cipő- és táskakiállításra, az ott szerzett szórólapokat pedig megtartotta, arra gondolva, hogy a tanulmányai befejeztével még hasznát veheti, ha ismét a divat fővárosába fog menni. És így is lett. Körülbelül három-négy hónapig volt Milánóban, az egyik olasz cég által szervezett tanfolyamot végezte el. A cipő- és táskakészítés rejtelmeibe avatták be a jelentkezőket, Lilla pedig értelemszerűen az előbbit választotta. A kurzus intenzív volt, délelőtt 10 órától este 6-ig tartott, kevés résztvevővel, úgyhogy elég keménynek bizonyult. Azért persze arra is jutott ideje, hogy jóbarátságot kössön egy hölggyel, aki Budapesten készít táskákat és ruhákat. Ezért ő a másik csoporthoz tartozott, de azért voltak közös óráik is, mert tulajdonképpen egy nagy teremben tartották a tanfolyamot. Szintén a táska részlegen volt egy tajvani srác is, akivel máig tartja a kapcsolatot, illetve egy német fiú és egy svájci lány maradt még meg jobban az emlékezetében. Természetesen a városba is kijártak, vitték őket kiállításokra, még egy kaptafagyárat is meglátogattak. Szívesen megnézte volna Leonardo da Vinci híres freskóját, Az utolsó vacsorát is, de a nagy tömeg miatt lehetetlenség volt bejutnia, ahhoz több hónappal előtte elő kellett volna jegyeztesse magát. A szerencse azonban úgy hozta, hogy épp akkoriban rendezték meg a dizájn hetet, így óriási volt a nyüzsgés. Valahogy úgy zajlott minden, ahogy az átlagember elképzeli, a szakmabelieknek pedig remek alkalom volt a feltöltődésre, „még azt is látja az ember, amit nem akar.”

LTS

Számos tapasztalattal és tudással felvértezve, hazatérve Lilla úgy döntött, hogy az általa elképzelt cipőket termékesíti. Úgy vélte, nem bonyolítja túl a névválasztást, ezért a saját neve kezdő betűit összerakva született meg az LTS (Lilla Tank Szigeti) márkanév, a shoe design pedig adta magát.

Nagyon nehéz Romániában egy fiatalnak vállalkozást indítania Romániában, mindenért meg kell küzdeni, mindent meg kell tegyél annak érdekében, hogy érvényesülj- idézi fel a kezdeteket. Fontos a reklám, az olyan minőségi termékeknek a piaci bevezetése, melyeket a vásárlók máshol nem tudnak megtalálni, elérhető áron. Megjegyzi: Váradon különben nem ismer senkit, aki olyan értelemben foglalkozna a cipőkkel, mint ő. Sok cipőkészítő gyár működött, mint ismert, de mind csődbe mentek.

És hogy honnan jön az ihlet? Lilla esetében ez nagyon változó... Elmondása szerint olyan is előfordult már, hogy álmodott valamit, és mikor felkelt, lerajzolta. Hozzáteszi azonban: senki se gondolja azt, hogy csettintésre működik a dolog. Az ötlettől a megvalósításig, vagyis a cipő „megszületéséig” általában több hónap is eltelik. Elsőre semmi sem tökéletes, sőt, még egy hordható, kész állapotban levő cipő esetében is előfordul, hogy úgy gondolja, valamit még ki lehetett volna kihozni belőle, így ennek alapján újabb modelleket alkot, maximum 8-10 párt. Más bőrt használ, másképp varja meg ezeket, a lényeg, hogy valamit még változtat a korábbi elképzelésén.

Mert gyönyörű

„Abszolút igaz, ez nagyon így van”- mosolyodik el Lilla, mikor arra a hímsoviniszta sztereotípiára hívom fel a figyelmét, miszerint a nők születésüktől kezdve vonzódnak a cipőkhöz. És hogy miért? „Mert egy cipő gyönyörű, attól függően, hogy lapos vagy magas sarkú, mi, nők, imádjuk őket. Feldobja az egész szettedet, ha egy megfelelő, sikkes darabnak számító, szexi cipőt választasz”- hangzik a magától érthető válasz a részéről. Ennyire egyszerű ez, kedves férfitársaim, ugye értik, és nincs több kérdés?

Egyébként ahogy a ruhák esetében, a cipőknél is van minden évben egy trend. Lilla szerint hogy ez az idén mi, arra nehéz megadni a választ. Megjegyzi: azt veszi észre, hogy egy nő bármilyen szépen vagy elegánsan van felöltözve, mindig van a táskájában egy olyan cipő, ami kényelmes, amit bármikor szívesen felvesz, és amivel tud rohangálni a hétköznapokban. Amúgy mikor saját magának kell cipőt találnia, az estélyi vagy koktélruhához automatikusan magassarkút választ, egy hétköznapi szereléshez pedig általában lapos sarkút. Azt is megtudjuk tőle: manapság már keverednek a stílusok, még egy előkelő rendezvényen sem szörnyülködik senki, ha valaki igényes sportcipőt vesz fel például egy ruhához, persze mindez a kiegészítőktől is függ...

Ciucur Losonczi Antonius