Félelem és háború is van…

El akarnak bizonytalanítani minél többeket Putyinék az EU-ban – és láthatóan ez működik is. Többek között a neten terjedő rengeteg álhírrrel, dezinformációval dolgoznak. Erről is szólt Váradon egy szakértő.

"Hogy mi a céljuk most az oroszoknak? Területeket akarnak szerezni? Vagy befolyási övezetet tágítani? Vagy mit akarnak a mostanában tapasztalható manővereikkel? Konkrétan megjelölhető céluk még nincs – idejük van most. Ahogy a németek bevezették mostanság a kifejezést, stratégiai türelem az, ami most van. Más választásuk egyébként sincs. Idejük pedig sok van. Jelenleg elég az oroszoknak, ha elbizonytalanítanak minket a saját intézményeinkben." Többek között ezt mondta Nagyváradon Dr. Feledy Botond, aki a RODOSZ meghívására a Velünk élő tudomány című rendezvénysorozat vendége volt. A PKE-n tartott előadásában kiemelte: több olyan esemény történik mostanság, amelyek miatt változik világunk, de, hogy pontosan mi jön, azt még nem tudni.

Le vagyunk maradva

Dr. Feledy Botond, magyarországi külpolitikai szakértő, jogász, politológus, az MTI Külpolitikai Szerkesztőségének volt vezetője, a Kitekintő című külpolitikai hírportál alapítója,a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora beszélt az orosz dezinformációs gépezetről is, amely a netet szórja tele álhírekkel. Egy példának az RT-t hozta fel: "Azt a médiabirodalmat, amit ma Russia Today (RT) képében elkezdtünk felismerni, már 2004-2005 óta, dollár-százmilliókból építették fel. Le vagyunk maradva: nem csak azért, mert későn ismertük fel, hanem mert ahhoz vagyunk szokva, hogy a demokráciák struktúrája miatt is lehetetlen, hogy a dezinformáció ennyire átvegye az információ helyét, és épp ennyire közvetlenül együttműködjön a hátterében a politikum és a titkosszolgálatok."

Háború van

Hozzátette: "A migránsválság most a legnagyobb gondunk? Dehogy. Pedig ez ömlik a médiából. Holott az nem nagyobb gond, mint a többi gondunk az EU-ban. És nem a migránsválságot becsüljük alá, hanem a többi problémát. Közben persze a migránsok ügyét kihasználja a politikum, mondjuk hülye is lenne nem kihasználni, és ezalatt a többi nehézség kapcsán alig van előrelépés. Pedig itt van az EU-ban az intézményi lankadtság, a Brexit, a kiberháború. Hogy mást ne mondjak, az USA-ban 14 millió illegálisan ott tartózkodó van. Németországban meg vagy 220 ezer elutasított menedékkérő. Hát valóban semmit nem érne az EU, ha már ennyivel sem tudnánk megbírkózni, sőt, munkát is adni nekik. És közben meg sem látjuk még, mekkora méretű lett például a kiberháború. Pedig ez is 2017-ben fog mégjobban felpörögni, és sokkal veszélyesebb, mint a migránsok, hiszen az informatikai támadások elkövetői azonnal bármit le tudnak állítani, intézményeket, kórházakat, erőműveket, szinte mindent, ami informatizált. És itt már közvetlenül is azonnali veszélyben van akár nagyon sok ember élete is." Jelezte: az oroszok csak az utóbbi időben megtámadták már neten a Bundestagot Németországban, a francia TV5 összes adóját leállították, a finn Sanoma sajtóbirodalmat is támadták, a Telekomnak pedig majdnem egymillió előfizetőjét, akiknek a routereit sorba állították, és további támadások eszközeiként használták, de érte támadás a brit postát is. Nem beszélve az USA-t ért támadásokról. “Ez a háború a szemünk előtt zajlik, és a mi országainkban is, csak itt nem nagyon beszélnek róla a kormányzatok. És mindez csak erősödik idén is”- mondta. Ugyanakkor élen járnak még a hekkelésben a kínaiak.  Elmondása szerint egyébként a nem állami szereplők erejét szándékosan túljátsszák egyes állami vezetők, hogy a saját érdekeiket futtassák ezáltal. “Soros György forrásai túlértékeltek, az ISIS pedig néhány tízezer  katona, és azt a szervezetet két hónapnyi tervezés és egy hónapnyi hadművelet révén ki lehetne iktatni, ha valakinek ez állna érdekében”.

A félelem hajt

Hangsúlyozta: manapság az egyik legnagyobb mozgatóerő, ugyanakkor a legnagyobb kockázat a téves számítás. Ugyanis a kockázat és veszély sokkal kevesebb ma is, viszont az ezektől való félelem nőtt meg, a félelem nagy – és az emiatt meghozott téves döntések járhatnak rossz következménykkel. Tehát épp fordítva működik: nem valós kockázattól félünk, és hozunk döntéseket, hanem a félelem miatti rossz döntések és azok következményei jelentik a kockázatot. Ilyenre példának hozta fel, hogy a budapesti vezetés Putyinnal igyekszik jóban lenni, “arra számítva, hogy majd, valamikot ebből jó fakad Magyarországnak”. Csakhogy – tette hozzá - “Magyarország már máskor is elkövetett olyan hibákat, hogy vélt jövőre célozva rossz oldalra állt, és aztána  számnítások is tévesnek bizonyultak. És az is hiba, ha azt képzelik, hogy Putyin jól kezelhető, kiszámíthaó, elvszerű politikus, lehetséges partner, mivel egyáltalán nem, az.”

Ködös jövő

Más vonatkozásban jelezte: Kína is világhatalmai szerepre tör, de ez lassabban meg, mivel ott rengeteg a belső feszültség, és egyébként a belső ellenzék ott most épp a zöldmozgalmak körül épül ki. Jelenleg tehát még két nagy szereplőt látunk aktívan: Oroszország mozgolódik, az USA pedig épp változóban van, de nem tudni, mennyire. Az amerikai helyzet kapcsán kifejtette: "Ha Trump idején az USA elfordul azoktól a régióktól, amelyekben eddig az általa kikényszerített rend megvolt, mindenütt felszínre törnek majd az eddig kordában tartott feszültségek. Például ott van Koszovó, ahova a szerbek egy olyan vonatot akartak beküldeni, amelyen olyan felirat szerepelt, hogy Koszovó Szerbia része - erre a koszovói albánok azonnal aláaknázták a síneket. Azt mondták, akkor fog ide jönni az a vonatotok, ha átjut az aknamezőn. És ez most történik. Nem a kilencvenes években. Egy példa csupán, hogyan törnek majd elő Európában is a feszültségek, ha az USA a befelé fordulás mellett dönt, és megszűnik a befolyása a mi régióinkban." Lapunk kérdésére, hogy legalább a saját pártja visszafoghatja-e Trumpot, az előadó azt válaszolta, hogy ez még nagy kérdés, és a jövő egyik kulcseleme, de egyáltalán nem világos, hogy mi fog történni. Hasonlóképp nem világos, hova vezet az edddig megszokott rend megzavaráa a világban. Szerinte rengeteg forgatókönyv van, és mivel nagyon sok mozgás nagyon sok másikkal összefügg a világban, nehéz felbecsülni, hogy mere haladunk.

Szeghalmi Örs