Vasárnap választások: hasznos tudnivalók

A 2016-os parlamenti választáson minden szavazó két szavazólapot kap, az egyiken a képviselő-, a másikon a szenátorjelöltekkel. A szavazókörzetek 7–21 órák között lesznek nyitva.

Vasárnap zajlik le Romániában a parlamenti választás, amelyen a 2008-as és a 2012-es voksolástól eltérően, amikor egyéni jelöltekre lehetett voksolni, ezúttal több jelöltet felsorakoztató pártlisták szerepelnek a szavazólapokon. 1989 óta ez az első alkalom, amikor a külhoni román állampolgárok élhetnek a levélszavazás lehetőségével. A romániai állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok a következő, a választások napján érvényes iratok valamelyikének felmutatásával voksolhatnak a lakóhelyüknek megfelelő szavazókörzetben: személyi igazolvány, elektronikus személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, diplomata-útlevél, elektronikus diplomata-útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében). Mindenki abban a szavazókörzetben adhatja le voksát, amelyhez lakóhelye alapján tartozik. Amennyiben a szavazópolgár a választások napján a lakóhelyétől eltérő, de ugyanahhoz a választókerülethez tartozó területi közigazgatási egységben tartózkodik, annak bármely szavazókörzetében élhet alkotmányos jogával. Ez azt jelenti, hogy a polgárok csak abban a megyében voksolhatnak, amelyben a hivatalos lakcímük van. Amennyiben a választópolgár nem szerepel annak a szavazókörzetnek az állandó választói névjegyzékén, amelyhez lakóhelye alapján tartoznia kellene, akkor pótlistára kerül, majd voksolhat.

Ügymenet

A december 11-i, vasárnapi parlamenti választás menetéről Sütő Tibor, a Bihar Megyei Választási Iroda tagja osztott meg sok hasznos információtszerkesztőségünkkel. Fontos, hogy a polgár által a szavazókörzetben felmutatott személyi igazolvány érvényes legyen, máskülönben nem élhet szavazati jogával. December 11-én szavazhatnak azok az állampolgárok is, akik azon a napon töltik be 18. életévüket, emelte ki Sütő Tibor.

A szavazás menete a következő: a szavazókörzetben először az informatikus ellenőrzi azt, hogy a választópolgár szavazhat-e abban a szavazókörzetben, ahol megjelent, illetve azt, hogy nem voksolt-e korábban egy másik körzetben. Ha a nyilvántartásban az szerepel, hogy már szavazott, de a polgár tudja, hogy ez nem történt meg, akkor aláír egy nyilatkozatot arról, hogy a nap folyamán korábban nem szavazott. Ezután a szavazó a személyi igazolványa bemutatását és a névjegyzék aláírását követően egy VOTAT feliratú bélyegzőt, illetve két szavazólapot kap. Minden választópolgár külön szavaz, zárt fülkékben, úgy, hogy a VOTAT feliratú pecsétet annak a négyszögnek a belső részére üti, amelyen az általa preferált jelöltlista vagy jelölt szerepel. A szavazófülkébe csak egyedül lehet bemenni, és csak kivételes esetekben engednek be kísérőt a szavazópolgárral, például vakok vagy részlegesen mozgáskorlátozott személyek esetében. Az viszont biztos, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően írástudatlan személyeket nem lehet elkísérni a szavazófülkébe, a törvény értelmében ugyanis a pártlogók elegendő támpontot adnak az írástudatlanoknak arra, hogy egyedül szavazhassanak. A szavazatról nem szabad fényképfelvételt készíteni. A szavazás után össze kell hajtani a szavazólapot úgy, hogy az annak hitelességét igazoló ellenőrző pecsét kívül maradjon, majd az urnába kell dobni. Ha nem megfelelő módon van összehajtva a szavazólap, akkor fennáll a veszélye annak, hogy láthatóvá válik a polgár preferenciája. Ezesetben a választó kérésére a szavazólapot érvénytelenítik, új szavazólapot kap, és még egyszer szavazhat. Ekkor viszont már óvatosnak kell lennie, mert csak egyszer lehet új szavazólapot kérni, hívta fel a figyelmet Sütő Tibor. Miután bedobta a szavazólapokat az urnákba, a szavazó visszaadja a pecsétet az elnöknek, aki rányomja a bélyegzőt a szavazópolgár személyazonosságot igazoló okmányra, feltüntetve a választás dátumát is. A kártyaformátumú személyi igazolványokra VOTAT felirattal és dátummal ellátott öntapadó matricákat ragasztanak.

Csak a megyében

A továbbiakban Sütő Tibor egy fontos részletre hívta fel a figyelmet. Az alapelv az, hogy minden polgár abban a szavazókörzetben szavazhat, amelyhez a lakcíme alapján tartozik. Amennyiben a választás napján a polgár a lakhelye szerinti településen tartózkodik, akkor mindenképpen ahhoz a szavazókörzethez kell elmenjen, ahová tartozik, nem szavazhat más szavazókörzetben. Ha azonban a polgár nem lakhelye szerinti településen, de abban a megyében tartózkodik, ahova a lakcíme alapján tartozik, akkor azon a településen is leadhatja voksát, miután pótlistára veszik. Tehát a Bihar megyei illetőségűek Bihar megyében, a Kolozs megyeiek Kolozs megyében bármely szavazókörzetben szavazhatnak akkor, ha nem a lakhelyük szerinti településen tartózkodnak. Ennek az előírásnak a hátterében az a meggondolás áll, hogy a polgárok csak a saját jelöltjeikre szavazzanak, és minden megyének megvannak a külön jelöltjei. Ha tehát a Bihar megyei szavazópolgár a választás napján más megyében tartózkodik, akkor haza kell mennie lakhelyére, vagy legalábbis vissza kell jönnie Bihar megyébe szavazni. A külföldön tartózkodó román állampolgárokra nem érvényes ez a szabály, mert Románián kívül minden terület egyetlen szavazókörzetnek számít, és a polgárok a külhoni körzetben induló jelöltekre szavazhatnak.

Változások

Kérdésünkre válaszolva Sütő Tibor elmondta: nincs információ arról, hogy történtek-e módosítások a szavazókörzet-beosztásokban, a megyei választási irodák csak a most érvényes szavazókörzet-beosztást kapták meg. Sütő Tibor azt javasolja a polgároknak, hogy menjenek el ahhoz a szavazókörzethez, amelyiknél legutóbb szavaztak, mert ott ki van függesztve az aktuális beosztás, és ha azon a listán nem találják saját utcájukat, akkor minden bizonnyal valamelyik közeli szavazókörzethez sorolták át a lakóhelyüket.

Pap István