Jurtaállítás és játékok a várban

Egy hagyományos jurtát, vagy más szóval hajlékot is felállítottak szombat délelőtt a váradi várudvaron. Volt íjászkodás, és a gyerekek hagyományos népi játékokat is kipróbálhattak.

Bár kint tűzött a nap, a jurtában kellemesen hűvös volt – amint Debreceni János, a Kerege Örökségőrző és Kézműves Egyesület elnöke, valamint Kiss Ferenc vezetőségi tag elmondta, az építmény egyik tulajdonsága épp az, hogy beengedi a lenti hűvös levegőt, a felmelegedett levegő pedig fent távozik. Amikor nemezzel van letakarva, a jurtában akár öt fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet, mint kint. Mint megtudtuk, a jurta szó szláv eredetű, helyes magyar megfelelője a hajlék, s ez a szó onnan ered, hogy hajlított tetőrudakat és oldalrácsokat használnak a felállításához.

Szellemi örökség

Miután felépült, gyerekcsoportokat fogadtak az egyesület tagjai, s a magyarok történelmével, gazdag kulturális és szellemi örökségével kapcsolatos előadást tartottak. Szó esett többek között a jurta szerepéről, régi magyar szokásokról, hiedelmekről, az ősi magyar viseletről, s nem utolsó sorban a harci modorról, a magyarok hagyományos fegyverzetéről. A csata döntő fegyverneme az íj volt, de közelharcnál szablyát, ostort, fokost használtak – ezeket mind meg is mutatták a gyerekeknek. Egyúttal hagyományos népi játékokat is kipróbálhattak a gyerekek – például a gólyalábat, a karikadobálót, a lépegető százlábút. Ezek hasznosabbak, mint a játékkonzol, fejlesztik a gyerekek koncentráló képességét, mozgáskoordinációját – mondta Debreceni János.

Szintén az egyesület szervezésében kézműves foglalkozások is zajlottak a várban, a gyerekeket nemezelésre, bőrkarkötő készítésre tanították.

Neumann Andrea