Előttem legyen mindig út

Útkeresés, béke, elfogadás – Bagdi Bella magyarországi énekesnő szombati koncertje egyféle boldogságterápia is volt, melynek során  az önsegítés módszereivel ismerkedhetett meg a közönség.

Nem lehetünk boldogok addig, amíg az elégedetlenség jellemez bennünket, s nem is juthatunk túl egy bizonyos helyzeten, ha nem fogadjuk azt el. A szív energiája hatalmas, világokat mozdíthaunk meg vele – de fontos, hogy tudjuk, merre tartunk, lássuk magunk előtt az utunkat. Bagdi Bella zenéjét egyfajta meditációs zenének is nevezhetnénk - az olykor megnyugtató, olykor érzelmes, olykor meditatív hangzású zenei kíséretből nem hiányoznak az egzotikus hangszerek sem, melyek egyike például az indiai zene világát idézte meg és a jelenbe kalauzolta a hallgatókat.  A meleg, hajlékony hangon előadott szövegek pedig egyszerűen, olykor talán túl egyszerűen fogalmaztak meg olyan, pozitív tartalmat hordozó kijelentéseket, melyektől talán egy kicsit boldogabbnak érezhetjük magunkat. Közben egyfajta mini-tanfolyamban is részesültek a jelenlévők – a szeret, az elfogadás erejéről, a pozitív gondolkodás szerepéről tudhattak meg többet.

A nagyváradi Posticumban előadott zeneszámok pozitív töltése tagadhatatlan, a megközelítés maga viszont elgondolkodtató:  képesek-e a pozitív megerősítések arra, hogy gyökeres változást hozzanak az életünkbe?  Vagy legjobb esetben is csak elhitetjük magunkkal,  s közben mindez csak  „rószaszínű köd”,  mely csupán a felszínt érinti? De bárhogy is lenne, végül is a kellemes hangzású, életigenlő, élénk színhatásokat felvonultató  koncert után legalább egy kissé derűsebben térhettünk vissza mindennapjainkba.

Neumann Andrea