A képregény mint művészet

Zórád Ernő grafikus, festőművész munkáiból nyílt kiállítás vasárnap délután a nagyváradi vár galériájában a Szent László Napok keretében.

A képregény műfaját a művészet magas fokára emelő magyar képzőművész, Zórád Ernő neve az idősebbek körében az egykor közkedvelt rejtvénymagazin, a Füles hasábjairól lehet ismert, amelyben rendszeresen jelentek meg az általa rajzolt képregények. Az ő műveiből nyílt kiállítás vasárnap délután a Szent László Napok keretében a nagyváradi vár galériájában. A tárlatnyitón Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője elmondta, hogy 2014-ben kereste meg őket a Zórád család azzal, hogy szeretnék bemutatni a Zórád hagyatékot. Zatykó hozzátette, hogy tavaly még nem lehetett eleget tenni ennek a felkérésnek, mert a várfelújítás nem készült el teljesen, de most, hogy már készen van a várgaléria, már semmi akadálya nem volt a tárlat megszervezésének. Zatykó hozzátette, hogy eredetileg a család jelenlétében nyitották volna meg a tárlatot, de egészségügyi okokból a hozzátartozók nem tudtak eljönni.

A művelt rajzoló

Így kényszerűségből Dénes László újságíró beszélt Zórád Ernő életéről és munkásságáról, aki bevallotta, hogy vajmi keveset tud Zórád Ernőről, és a képregényt is úgy jellemezte, mint olyan műfajt, amelyet azok kedvelnek, akik nem szeretnek olvasni. Zórád Ernőről elmondta, hogy az anyagi szükség vitte rá arra, hogy az általa eredetileg lenézett képregény műfajával foglalkozzon, amelynek azonban legismertebb és legnagyobb hatású képviselőjévé, illetve egyik megújítójává vált. Ő volt ugyanis az, aki az első magyar szóbuborékos képregényt készítette, és ő alkalmazta először képregényeiben a kollázs technikát is: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképeket helyezett el a rajzok között. Több mint háromszáz képregényt rajzolt, előszeretettel dolgozott fel klasszikus irodalmi alkotásokat. „Vallotta, hogy egy képregényrajzolónak mindent tudni kell, minden tudományterületen jártasnak kell lennie, hogy hitelesen bemutathassa műveinek tárgyát. Olyan művész volt, aki nem leereszkedett a lenézett műfajhoz, hanem a képregényt emelte művészi színvonalra” – fogalmazott a méltató, aki hozzátette, hogy Zórád Ernő nem csak a képregényben alkotott maradandót, hanem már 1952-től számos diafilmet készített, könyveket is illusztrált, többek között kedvenc íróinak, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond műveihez készített illusztrációkat, és akvarelljeiből is többször nyílt kiállítás. Zórád Ernő munkásságában különös helyet foglalnak el az 1930-es években lebontott budapesti városrészéről, a Tabánról emlékezetből megrajzolt korhű és realista művei. A vasárnap megnyílt tárlaton mind a Tabánt megörökítő grafikáiból, mind képregényeiből, mind pedig könyvillusztrációból láthatnak darabokat az érdeklődők. A kiállítás a Szent László Napok ideje alatt minden nap nyitva van 15-18 órák között, hétvégén, vagyis pénteken, szombaton és vasárnap pedig 11-18 órák között látogatható.

Pap István