Cirkusszal jött ide a jóga...

A vártnál érdekesebb előadást mulasztottak el azok, akik más programok miatt (vagy más okból) kihagyták a hét végén az Ady líceumban tartott eseményt. A váradi jóga kezdeteiről és üldözéséről is szó volt.

Tudják, hogy került ide a jóga? Nos, egy hiteles változatot hallhattunk erről a dolog egyik nagyváradi magyar előfutárától - és érdekesebb, mint gondolnák. Ugyanis szombaton az Ady iskola dísztermében A nagyváradi magyar lakosság megújító önkifejezése és önfejlesztése a szocialista rendszer idején a sport, a kreativitás és a mozgásművészet terén címmel Kádár József és meghívottja, Szilágyi Gyula tartott előadást. Utóbbi sok évtizede a jóga itteni egyik művelője és egyik váradi szorgalmazója is volt, a diktatúra sötét éveiben is. Az előadás lényegében erről szólt, valamint Kádár József harcművészeti prezentációjáról.

Szilágyi Gyula lapunk kérdéseire is válaszolt az előadása alkalmával. Elmondta: 53 éve jógázik, és egészen pontosan emlékszik a dátumra is - 1963 január 16-án kezdte. Azt persze nem tudni, hogy hányan voltak, akik esetleg Váradon már régebben érdeklődtek a dolog iránt, esetleg művelték is - de az ő elmondása szerint a bihari megyeszékhelyre akkoriban érkezett meg a jóga. Mégpedig cirkusz révén. "A bukaresti cirkusz érkezett Váradra vendégszerepelni, és jött velük egy jógi is, így indult itt az egész" - emlékezett vissza Szilágyi Gyula, aki még annak a cirkuszi előadásnak a műsorlapját is bemutatta, sőt, fotókat a színpadon nehéz gyakorlatokat végző jógiról. Ez tehát akkor a műsor egyik eleme volt. Ám Szilágyi Gyula komolyan vette, és elkezdett foglalkozni a jógával.

Ceausescu betiltja

1980-ig egyfajta szünet állt be, legalábbis olyan tekintetben, hogy tanítók, jógik nem jöttek errefelé. Nem szünetelt viszont ezzel Szilágyi Gyula, aki az elérhető könyvészetet is tanulmányozta, és fejletszette magát. Sőt, 1979-ben már tanította is: a Szakszervezetek Művházában ő vezette az ilyen foglalkozásokat. Az ezzel kapcsolatos szerződését is megtekinthettük.

Mint mondja azonban, "sokan rosszfelé vitték, viszik el az egészet". Két kiemelkedő példát említett. A romániai Gregorian Bivolarut, aki szerinte "kétfajta jógát összekevert". Mint ismert, Bivolaru ellen jópár éve tartó, tekervényes büntetőeljárás van, ami elől külföldre is szökött, nemrégiben hozták haza, és szexuális visszaélésekért börtönben van. Szilágyi Gyula visszaemlékezett: ő már a Ceausescu-korszak alatt is hallott Bivolaruról, és akkor sem mindig jókat.

A másik példa Osho, aki nemzetközi sztár lett, manapság is sokan osztogatják a neki tulajdonított idézeteket, okosságokat, ám Oshot meg a pénz mérgezte meg. Jógiként igen híres lett, de egy idő után már arra építette karrierjét, hogy az amerikai gazdagoknak tartott külön foglalkozásokat. És például aztán már a Beatles tagjai is hozzá jártak, sőt, egyikük barátnőjét is meg is környékezte. "Őt a pénzt hiteltelenítette el, és az életmódja. E két példa is szöges ellentétben áll azzal, amilyennek egy jóginak lennie kell, a szerénységgel, a mértékletességgel, a tisztasággal" - mondta az előadó.

És ha már a Ceausescu-korszakról volt szó, azt is felidézte, hogy a diktatórikus rezsim kezdetben nem kezelte tabuként a jógát. "Előadni is lehetett, de főleg a gyakorlatokat. A bölcseleti részét, a spirituálusat nem nézték jó szemmel" - összegezte. Kérdéseimre elmondta: a 70-es évek végén az ő váradi óráira 20-25 fő járt, diplomásoktól munkásokon át gyerekekig. Ám a rezsim lassan rájött, hogy a szellemet is pallérozza ez. Így például maga Szilágyi sem taníthatott sokáig: 1979-ben kezdte az oktatást, de Ceausescu végül épp abban az évben tiltotta be a jógát...

Néha külföldi oktatók valamiképp még besurrantak az országba a 80-as években is, de összességében az egész visszaszorult. És csak 1989 után éled fel. Egyébként az előadó szerint Magyarországra pedig az 1940-es években jött be a jóga, egy oktató révén, aki oda települt, később magyar nőt vett feleségül - még később aztán együtt hagyták el a kommunista rezsim átal fojtogatott országot, és halálukig Svájcban oktattak tovább.

Manapság, helyben

Nálunk pedig 1989 után felfutott, újra jöttek Váradra is oktatók, Budapestről, illetve távoli államokból is. Azt nagyon nehéz megsaccolni, hogy manapság hányan jógáznak a városban. Kérdésünkre az előadó viszont lehetőségeket is megnevezett: a Fit for You fitnessz-szalonban van ilyesmi is, valamint újra van a szakszervezeti művházban is (de ez utóbbi egyesek szerint a Bivolaru-csapathoz köthető). Hogy ki miért csinálja, azt így foglalta össze: "Manpság sokan, főleg fiatalabbak a szép testért, jó közérzetért. Ez a legalacsonyabb szint. E fölötti szint már, amikor valaki a szellemi egyensúlyért is. A következő, amikor a szupranormális képességekre törekszenek, de ezek már nagyon kevesek. És a legkevesebbek, akik meg is világosodtak ennek révén".

Érdekesség, hogy mindezzel párhuzamosan Szilágyi Gyula cserkészvezetőként is ismert a városban. Sőt, ekként ismertebb. Ám mint mondja, a kettőt sosem keveri össze, a gyerekeknek cserkészfoglalkozásokat tart, ahol sosem említi a jógát. Hogy miért? Válasza lefegyverzően tiszta: "A gyereket egy bizonyos hitrendszer nevében küldik a foglalkozásokra, és én ennek szellemében foglalkozom velük. A másik dolog, az más, semmi köze ehhez. Majd ha később esetleg maguktól rátalálnak, az az ő választásuk".

Végkimerülésig

Érdeklődésünkre Szilágyi Gyula elárulta, hogy most 77 éves, de még mindig jógázik. És nem is akarja abbahagyni. Azt mondta: "Igen, vannak, akik néha megkérdezik, hogy jé, én még jógázom. Azt szoktam felelni, persze, hiszen te is minden nap eszel"...

Szeghalmi Örs