Jön az érmelléki védjegy – az ÉGE védeti le

Elkezdték az Érmelléki Termék védjegy bejegyeztetését, és azt remélik, ezt most nem lopja el senki – erről is szóltak az Érmelléki Gazdák Egyesületének vezetői tegnap Váradon. Ismertették, milyen gondokkal szembesülnek a térségünkbeli gazdálkodók, és mit dolgozik az ÉGE.

Nálunk is lesz regionális védjegy. Az Érmelléken kis gazdaságokban előállított termékek kaphatják meg, azokon a termékeken lehet feltüntetni az „Érmelléki minőségi termék” feliratot és az ehhez tartozó logót, amelyek megfelelnek a minőségi előírásoknak, és amelyek nem nagyipari termelésben készültek. A védjegynek és magának a logónak a levédetése már megkezdődött. A kezdeményező az Érmelléki Gazdák Egyesülete, ennek vezetői tájékoztattak tegnap a részletekről, Nagyváradon. Ványi Attila egyesületi elnök, Oláh József titkár, valamint Csomortányi István, az egyesület ügyvezető elnöke sajtótájékoztatón kérdéseinkre elmondta: pár hónapot vesz igénybe a levédetés, és utána a gazdák kérhetik az Érmelléki Gazdák Egyesületénél a védjegy használatát. Csomortányi István hozzátette: „Reméljük, most nem leszünk tanúi olyan kellemetlenségnek, mint a Szent László Napok kapcsán. Van ugyanis példa rá, hogy egy már elkészült logót és az egész ötletet megpróbálták egyesek eltulajdonítani, úgymond maguknak levédetni, ami nem az övék”. Egyszerre három változatban védeti le a gazdaegyesület a logót: fekete-fehérben, mert ez törvényileg kötelező, valamint egy-egy olyan színes verzióban, amely az átlátszó és nem átlátszó csomagolású termékeken kivehetőbb.

Gondban a gazdák

Ugyanakkor a környékünkön tevékenykedő gazdák problémáiról is kérdeztük a tájékoztatón az egyesület vezetőit, akik maguk is gazdálkodók. Az Érsemjénben tevékenykedő Ványi Attila elnök, és az egyesületbeli titkár, a Paptamásiban gazdálkodó Oláh József elmondta: nehéz év van a mezőgazdasággal foglalkozók mögött. A növénytermesztőket és az állattenyésztőket is az alacsony felvásárlási árak érintik leginkább. Ványi szerint „ezért is ráfér a gazdákra, hogy egységesen, összefogva, az egyesületben próbáljanak fellépni a gondok ellen”. Arra is panaszkodnak, hogy például a kukoricából a szárazság miatt helyenként 700–800 kilogramm volt csak a hozam, a sok tonna helyett, a búzát pedig szinte lehetetlen értékesíteni. Ha pedig gépekre pályáznak, vagy más felszerelésekre, akkor Oláh szerint „az adóügy utána is még vagy 14–15 évig mind jár az emberekhez, ellenőrizgetni”. Jelezte: „például én magam is akartam a lányomnak pályázat útján támogatást szerezni, de inkább elálltam ettől, hogy ne tegyem tönkre az életét, az idegeit azzal, hogy állandóan ellenőrizni fogják utána, sok évig”.

Ami a zöldségtermesztőket illeti, ezt az ágazatot a két illetékes szerint „a lengyel piac öli éppen”, az onnani behozatal a legnagyobb versenytárs, sőt, annál több is. Kivétel térségünkben az uborka- és fűszerpaprika-termesztés, ezeket ugyanis a gazdák el tudják adni magyarországi konzervgyáraknak. Oláh József hozzátette: „itt, ebben a zónában még a hegyközkovácsi Agroinddel van szerencsénk, amellyel jól együtt lehet működni, segíti a gazdákat – de ez is csak részleges, és területileg is behatárolt, tehát nem teljes megoldás a gondokra”. Csomortányi István szerint főleg az ágazati óriásoknak és ügyeskedőknek, „a nagy integrátoroknak” vannak kiszolgáltatva az érmelléki gazdák is. Akik amúgy ekképpen összegeztek: 2011 óta nem volt igazi hasznuk.

Kiváló kapcsolatok

Az Érmelléki Gazdák Egyesülete amúgy 2013-ban alakult, és kisebb területen gazdálkodóknak szól, a vezetői szerint „nem a több száz, vagy több ezer hektáron működőknek”. Összegzésük szerint: „Az egyesület működésének két éve alatt sikerült kiváló kapcsolatokat kiépíteni a különböző erdélyi gazdaszervezetekkel, így az ÉGE alapítója és kezdeményezője az immáron 21 egyesületet tömörítő Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületei Szövetségének. Továbbá a Debreceni Egyetem Agrár Kara, a Nemzeti Agrárkamara Hajdú-Bihari részlege, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Bihar Megyei Agrárkamara mind kiváló partnereink. Egyik komoly eredményünk, hogy eddig több mint 120, a dél-bihari szórványban működő gazda összeírása mellett az Érmellék feltérképezését is elvégeztük. A Szilágyság esetében 13 településen, valamint Szatmár megyében összesen újabb 300 gazdálkodót írtunk össze.”

Éves tevékenység

Tegnap arról is beszámoltak, mit végeztek tavaly, azaz a szervezet éves tevékenységéről is összegzést adtak. Eszerint például „tavaly január 30-án 100 bihari gazdát utaztattunk az AgroMash Expóra; több alkalommal tartottunk konferenciákat, az európai jó gyakorlatok megismertetése céljából; május 16-án részt vettünk az Érmihályfalva város szervezte Nyíló Akác fesztiválon; április 4–26-án Vidékfejlesztési lehetőségek 2014–2020 címmel pályázati tájékoztató körúton voltunk a következő helyszíneken: Érmihályfalva, Érsemjén, Érkörtvélyes, Székelyhíd, Pusztaújlak, Bihardiószeg, Paptamási, Szalacs, Érkeserű, Albis; július 25-én megtartottuk az I. Érmelléki Tarlóhántó és Rozsarató ünnepet Albis településen; július 29. és augusztus 1. között társszervezői voltunk az Érintő Egyesülettel közösen a II. Érmelléki Kézműves és hagyományőrző napoknak; beszálltunk a Magyarok Kenyere gyűjtésbe; szeptember 23–27. között önálló standon mutattuk meg az OMÉK-en mintegy kéttucat érmelléki kistermelő termékeit; szeptember 26-án 120 bihari és szatmári gazdát utaztattunk az OMÉK-re; november 7-én a III. ÉGE agrárkonferencia volt Bihardiószegen; október 19-én agrárkonferencián vettünk részt az Európai Parlamentben. Elérhetőségek: Az Érmelléki Gazdák Egyesületének honlapja – www.ergazda.hu. Irodáik címei: 415700 Érmihályfalva, Köztársaság út 40.; 415435 Székelyhíd, Szabadság tér 28.; 417445 Szalacs, Piac utca 47.

Szeghalmi Örs