Innen lopja a fejlesztési ötleteket Debrecen?

Megint eurómilliókat akarnak szerezni, újabb projektekkel a váradi reptér modernizálásának okán. Viszont hogy hova lehet végül utazni innen, azt nem nagyon mondják, mert lopástól tartanak. Erről is szó esett Félixfürdőn, ahol a repterek szövetsége tanácskozott.

Még alig adták át a kvázi főjavításon átesett nagyváradi repteret, és még nem lehet onnan sehova utazni, máris újabb projektekre akarnak pénzt az objektum vezetői, és a létesítmény kezelői. A légikikötőt EU-s forrásokból bővítették ki, korszerűsítették a kifutópályáját is – most pedig a váradi illetékesek azt akarják, hogy két új terminált is építsenek hozzá: egy áruforgalmit és egy utasforgalmit. Erről is szó esett tegnap Félixfürdőn, ahol a Romániai Repülőterek Szövetségének soros tanácskozása volt. Maga a Lotus Therm szálló egyik konferenciatermében tartott egyeztetés nem volt sajtónyilvános, viszont sajtótájékoztatót is tartottak, ahol több érdekesség is felmerült. Többek között tehát az, hogy minek kellenek máris a felújított váradi reptérnek még újabb terminálok.

Indoklások

Az ülésen részt vett Nicolae Buica szakminisztériumi államtitkár is, aki azt mondta, részükről minden adott ahhoz, hogy finanszírozzanak ilyesmit. A jóval nagyobb részt aztán újabb európai uniós támogatások megszerzésével akarják előteremteni a váradi reptér illetékesei. Az objektumot kezelő Megyei Tanács elnöke, Cornel Popa a sajtó vonatkozó kérdéseire azt mondta: az új áruforgalmi terminál szerintük azért kellene, „hogy igazán korszerű, és minden igénynek megfelelő legyen a reptér”. Ennek kivitelezését kiszerveznék, „egy olyan szakértő céget fogunk megbízni, amelyik erre specializálódott”. Amint uniós pénzeket szereznek ehhez is, akár kezdhetik is, mivel a szükséges földterületeket már megszerezték hozzá. Popa szerint ezzel nem sietnek, „lesz, amikor lesz”.

A másik egy újabb utasforgalmi terminál megépítése lesz. Erről Gheorghe Pasc, a reptér parancsnoka nyilatkozott. Szerinte ez meg azért kell, „hogy teljesen különválasszuk a schengeni övezetből érkező és a nem schengeniből érkező utasok forgalmát”. Elismerte: e terminálra kezdetben 40 millió eurós támogatást akartak szerezni. Aztán átdolgoztatták a terveket, és háromszintes létesítmény helyett most egyszinteset akarnak, 2500–3000 négyzetméteren, ami 5 millió euróba kerül.

De hova?

A váradi reptér közben már most is megfelel az elvárásoknak, hiszen nemrég újították fel, novemberben adták át – ám lényegében még azóta sincs ott számottevő utasforgalom, és semmilyen menetrend szerinti járat nem jár onnan, illetve oda. Mint megírtuk újra és újra tárgyalások vannak különféle járatok beindításáról. Legutóbb is megjelöltünk lapunkban néhány olyan külföldi várost, amely az egyeztetések mostani állása szerint célállomás lehet. Tegnap aztán a parancsnok a téma kapcsán azt jegyezte meg, hogy ezek a próbálkozások most is tartanak, „de nem is nagyon akarjuk a konkrét célállomásokat és a járatokat, időpontokat megjelölni, mert valahányszor valamilyen tervünket nyilvánosságra hoztuk, egyből ellopta azt a a debreceni reptér, mindig előttünk indított olyan járatokat, amelyek terveit felfedtük”. Az már sokszor felmerült egyébként, hogy a váradi illetékesek szerint a debreceni reptér közelsége miatt sem tudnak megfelelően fejleszteni itt, ám eddig csak egyszerűen elismerték, hogy az ottani légi kikötő nagyobb, fejlettebb, sokrétű szolgáltatást nyújt, ezért természetes és nagy konkurencia. A nagyváradi légikikötő felelősei hivatalosan ugyanakkor minden alkalommal cáfolták, hogy eleve nem lenne rentábilis az itteni reptér túl sok pénzért való fejlesztése, mert a túl közel lévő és sokkal fejlettebb debreceni árnyékában nehéz felpörgetni ezt is. Jelenleg amúgy a váradiak egy dániai magáncéggel, az LCG Denmarkkal dolgoznak, ez utóbbit bízták meg, hogy hajtson fel járatokat üzemeltető cégeket, intézzen célállomásokat, járatokat.

Térképen

Ami a tegnap félixfürdői egyeztetés egyéb témáit illeti, vagyis a Romániai Repülőterek Szövetségének soros tanácskozását, ott leginkább a repterekre vonatkozó új, európai szintű előírásokról, valamint a hazai egyes szakmai, normatívákbeli változásokról tárgyaltak. A romániai légi irányítással foglalkozó vállalat, a ROMATSA főnöke, Aleodor Marian Frâncu jelezte: ilyen országos szakmai egyeztetéseik évente vannak, de van, hogy egy évben kétszer is. Nicolae Buica szakminisztériumi államtitkár szerint amúgy a váradi reptér csak a tavaly ősszel befejezett átépítés után került fel az európai repterek térképére.

Zuhanórepülésben a Tarom

Jó ideje – már a korszerűsítés előtt is – a nagyváradi repteret csak a Tarom használta menterend szerinti járatokat üzemeltetve, ők is csak Bukarestbe indítottak gépeket. Ezekkel is főleg a politikusok és egyes vállalkozók jártak, járnak rendszeresen a román fővárosba. A jelen időszakban is így van ez – és úgy tűnik, megromlóban van a viszony is. Legalábbis a Tarom már eleve nem indította újra azonnal a váradi járatait, ahogy a modernizálás után ismét megnyílt ez a reptér, és lehetett volna. Akkor arra hivatkoztak, hogy megvárják a kiegészítő munkálatok befejezését is, biztonsági okokból. Tegnap pedig a váradi légi kikötő adminisztrátora, a Megyei Tanács nevében Cornel Popa bírálta a Taromot, vagyis a romániai állami légitársaságot. Így fogalmazott: „Nem félek kimondani, hogy egyre több a gond velük. Egyszerűen nincs megfelelő légiflottájuk még e járatokhoz sem. Ráadásul állandó a bizonytalanság velük. Én is szoktam velük utazni, és megengedhetetlenül gyakran törölnek járatokat. Van, amikor 4–5 órát is várni kell a reptéren, mert nincs megfelelő gépük. És például egyeztetésekre sem mindig járnak, a main sincsenek itt”. Egyébként később megtudtuk: a tegnapi szakmai egyeztetésen ott voltak a Tarom képviselői is, csak a sajtótájékoztatón nem, mert a vállalat nem olyan reprezentánsait küldte, akik fel lennének hatalmazva arra, hogy nyilvánosság előtt beszéljenek a Tarom nevében.

Szeghalmi Örs