Elhunyt Eszenyeiné Dr. Széles Mária teológiai professzor

Nyolcvankilencedik életévében visszaadta lelkét Teremtő Urának Eszenyeiné dr. Széles Mária nyugalmazott egyetemi professzor. Kegyelettel emlékezünk sokrétű munkásságára.

Gyémánt diplomás lelkész, teológiai tanár, szakíró és családanya volt, akit hatvannégy évvel ezelőtt, 1952. augusztus 1-én nevezett ki az akkori püspök, Arday Aladár az Olaszi gyülekezet segédlelkészének. „Nagyok az Úrnak cselekedetei (Zsolt.111,2)” – nemrég megjelent könyvének mottójaként összegezte eképpen életpályáját, melynek eseményei mögött felismerhetően volt jelen az isteni gondviselés. Életútja a szilágysomlyói otthontól vezetett a nagyváradi Orsolya-leánynevelő intézetbe, onnan pedig a Kolozsvári Teológiai Intézetbe, majd Nagyvárad-Olasziba segédlelkésznek, innen hosszú évtizedekre a Velencei Egyházközség szószékére, majd 1972-ben a Kolozsvári Teológia ószövetségi katedrájára. Az 1989-es kényszernyugdíjazását követően ott találjuk a Sulyok István Református Főiskola alapító tagjai között, majd ugyanennek a tanintézetnek, illetve az ebből kifejlődött Partiumi Keresztény Egytemnek lett konzulens professzora, a Teológai Kitatóintézet igazgatója, az egyházkerületi Nőszövetség alapítója és 19 évig elnöke. Mindeközben szolgált egyházkerületi és gyülekezeti alkalmakon, Nagyvárad szinte mindegyik gyülekezetében, rendületlenül írta könyveit, gazdagítva ezzel a magyar teológiai irodalmat. A nemzetközi tudós teológus társadalomnak is megbecsült tagja volt. Az utóbbi huszonöt évben hét könyve jelent meg, melyek a Szentírás megértéséhez viszik közelebb az olvasót. Vallotta, hogy korunk emberéhez közel kell vinni az Isten beszédét, hogy közösségre lépjen Teremtőjével és embertársaival is. Ebben tett tudományos és emberséges lépést szolgálatával és teológiai szakkönyveivel a professzor.

Pihenése legyen csendes, emléke pedig áldott! A Vigasztaló Szentlélek adjon enyhületet gyermekeinek, unokáinak, dédunokájának és családjuknak gyászuk elhordozásában!

Veres-Kovács Attila