Magyar eredetű lengyel szentély

Nagyvárad- A Megszentelt Élet Évének megünneplése jegyében a héten ünnepi szentmiséket tartanak a premontreiek templomában. Szerdán este a Csensztohovai Fekete Madonna kegykép ünnepét ülték.

Bevezetőjében Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát azt emelte ki: ezen a különleges napon lélekben társulnak a lengyelországi szentélynél ünneplőkhöz, és ott vannak a Világos Hegyi (Jasna Góra-i) kolostorban, melyet az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai, vagyis a pálosok építettek, akárcsak a váradi szentmise helyszínéül szolgáló templomot, mely egykor szintén az övéké volt.

Hozzátette: Magyarországon és Erdélyben is sok helyen megtalálható a Csensztohovai Fekete Madonna kegyképének másolata, Bihar megyében Váradon és Szentjobbon őriznek belőle. Érdekes, hogy mindkét templomban két szerzetesrendnek a tagjai fejezték ki a tiszteletüket előtte, Nagyváradon a pálosok, majd a premontreiek, Szentjobbon előbb a bencések, később a pálosok.

Négy évszám

Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt, az elmélkedés pedig négy évszámhoz kötődött. A főtisztelendő arra hívta fel a figyelmet: 1382-ben Anjou Lajos magyar és lengyel király elküldte Opuliai László herceget, hogy alapítson pálos kolostort a Csensztohova nevű várossal szembeni dombon, vagyis Jasna Górán. (Ezért a Fekete Madonna esetében mindkét elnevezés használata helyes). Itt a herceg elhelyezte a kegyképet, melynek eredetéről legendák mesélnek. Nemcsak ikon, hanem a Boldogságos Szűzanyától származó ereklye is, ugyanis a lengyelek úgy tartják, hogy maga Szent Lukács festette arra az asztallapra, melyen a szent család étkezett, s került kalandos úton, Jeruzsálemen és Konstantinápolyon keresztül Lengyelországba. A pálos alapítás révén pedig tulajdonképpen elmondható, hogy a lengyelek nemzeti szentélye magyar eredetű.

A kegyhely az ott történt csodák miatt több száz éven keresztül zarándokok tömegeit vonzotta, 1717-ben pedig a pápa két kis koronát küldött, melyet Kisboldogasszony napján, vagyis szeptember 8-án tették a képre, s ezáltal a Szentszék, és a katolikus egyház is elismerte ennek hitelességét, csodatevő erejét. A Váradon épített pálos templomba valószínűleg az 1740-50-es években került a másolata.

1966-ban Karol Wojtyla krakkói segédpüspök (a későbbi pápa) abból a jubileumi alkalomból, hogy a lengyelek megkeresztelkedésük 1000-ik évfordulóját ünnepelték, a püspöki kar többi tagjával együtt megszentelő felajánlást tett a kegykép előtt, arra kérve Máriát, hogy szerezze vissza az egyház szabadságát. 1979-ben, immár pápaként, a kommunizmus megdöntésében később jelentős szerepet játszó II. János Pál visszatért Csensztohovába, és megújította ez a felajánlást.

„A Boldogságos Szűzanya nemcsak a lengyelek védőasszonya, hanem a miénk is, fontos, hogy ragaszkodjunk hozzá olyan ájtatossági formában is, mint a kegyképének tisztelete”- nyomatékosította Fejes Rudolf Anzelm.

Ciucur Losonczi Antonius