Az egészségre nem veszélyes, a szaglásra igen

A Bihar megyei Közegészségügyi Igazgatóság megadta az engedélyt a Nutrientul cégnek, hogy nagy befogadó képességű disznófarmot működtessen Szentandráson.

A Nutrientul cég egy hatalmas, 24 ezres kapacitású disznófarmot nyitott meg nemrégiben Szentandrás községben az egykori palotai disznóhízlalda helyén. Ez a cég működteti a nagyváradi hízlaldát is, melyből meglehetős gyakorisággal árad a bűz a város felé, és félő, hogy a sokkal nagyobb szentandrási létesítmény is megkeseríti majd a környéken lakók életét, hiszen maximális kapacitás esetén 24 ezer állat napi 65 tonna ürüléket fog termelni. Ráadásul a 119/2014 számú egészségügyminiszteri rendelet kimondja, hogy tízezres kapacitásúnál nagyobb disznóhízlalda minimum ezerötszáz méter távolságra kell legyen a legközelebbi lakóházaktól. Csakhogy a most megnyitott létesítmény mindössze ezerkétszáz méterre van a legközelebbi palotai és köröstarjáni házaktól. Ez azonban nem akadályozta a Bihar Megyei Közegészségügyi Igazgatóságot (DSP) abban, hogy megadja a jóváhagyást a disznóhízlalda működéséhez.

Kellemetlen, de legális

Daniela Rahotă, a DSP vezetője lapunk megkeresésére válaszolva elmondta, hogy kivételes esetekben a megszabott 1500 méteres limit alatt is működhet ilyen létesítmény, ehhez azonban arra van szükség, hogy a vállalkozás egy hatástanulmányt rendeljen egy erre szakosodott intézménytől. Ennek a vizsgálatnak kell kimutatnia azt, hogy milyen hatással van a létesítmény a környéken lakók egészségére. A Nutrientul cég a Kolozsvári Környezet- és Egészségvédelmi Központtól rendelte meg az említett tanulmányt, mely leszögezte, hogy a disznóhízlalda nem jelent kockázatot az emberek egészségére, ha betartja a technológiai eljárásokat, és a központ által megfogalmazott javaslatokat. A Bihar megyei közegészségügyi igazgatóság azok után adta meg a jóváhagyást, hogy a kért hatástanulmány szerint 1500 méteres távolság alatt is működhet a hízlalda. Rahotă felhívta a figyelmet arra, hogy a hízlalada az egykori palotai disznófarm helyén épült meg. Az ugyan igaz, hogy az a farm sokáig nem működött, de arra számítani lehetett, hogy valamikor ismét megnyitják, tehát az igazgató szerint a kérdés valójában az, hogy a szentandrási önkormányzat miért engedélyezte azt, hogy az idők folyamán házak épüljenek a hízlalda körzetébe. Rahotă hozzátette, hogy a hízlalda valóban kellemetlenségeket okozhat a lakosoknak, de ez a veszély akkor is fennállna, ha az két, vagy még több kilométeres távolságban lenne a lakóövezetektől, azt viszont Rahotă leszögezte, hogy egészségügyi kockázatot nem jelent a létesítmény.

Javaslatok

Az igazgató hozzátette, hogy az általa vezetett intézmény szerepe ebben az ügyben a jóváhagyás megadásával megszűnt, a jövőben az Állategészségügyi- és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság, valamint a megyei környezetvédelmi ügynökség feladata lesz ellenőrizni azt, hogy a disznóhízlaldát üzemeltető cég betartja-e a technológiai eljárásokat és a kolozsvári központ által tett javaslatokat. A Bihoreanul hetilap arról számolt be, hogy a központ egyik ilyen javaslata szerint a létesítmény körül két sorban fákat kell ültetni, hogy ezek felfogják valamelyest az onnan kiáradó szagokat, ugyanakkor a vállalatnak folyamatosan ellenőriznie kell a por-, ammónium- és kénhidrogén koncentrációt a létesítményben és az ahhoz tartozó területen.

Pap István