Különleges értékes munkásság

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében bemutatták Kovács Zita- Büki Barbara Thorma János című tekintélyes képzőművészeti albumát és Bay- gyűjtemény könyvét.

Albertné Simon Edina konzul köszöntő beszédében méltatta Thorma János munkásságát. Kiskunhalason született (1870 - Nagybánya 1937). Posztimpresszionista a színvilága. Már fiatal korában ismertté vált. Több nemzetközi díjat kapott. Nevét, alkotásainak egy részét a Kiskunhalasi Múzeum őrzi. Mivel igen termékeny művész volt, ezért múzeumok, műgyűjtők szívesen gyönyörködnek alkotásaiban.

A Nagybányai művésztelep alapítója, igazgatója volt. Ennek is köszönhető, hogy fiatalon neve ismerté vált. Több nemzetközi díjat nyert. Az albumok kolozsvári bemutatója alkalmával jelen volt a két társzerző Kovács Zita és Büki Barbara művészettörténészek.

Kovács Zita, a Bajai Múzeum igazgatója megfogalmazása szerint, „a Thorma életműve hazavihetővé válik. Az albumot lapozva, olvasván, kölcsönhatások, kapcsolatok fedezhetők fel különböző korszakok között, művek és művek között.” A szerzőpáros szakértő, gondos munkájának köszönhetően, olyan album született, melyben jól lehet érzékelni azt a különlegesen értékes munkásságot, ami Thorma Jánost jellemzi. Felemlítette, hogy két évvel ezelőtt a Bánffy palotában Thorma János és pályatársai címmel rendezett kiállítás nagy érdeklődésnek örvendett. Sikerült meggyőzni a magyarországi művészettörténészeket, hogy Thorma nem olyan, mint amilyennek ők ismerték. (Erről a kiállításról jelent meg cikk az Erdély Online-ben, Thorma János és pályatársai, tanítványai címmel, 2013. július.14.-én). Akkor fogalmazódott meg az a gondolat, hogy Dr. Bay Miklós és Éva gyűjteményét könyv formájában mutassák meg. A Bay- gyűjtemény a nagybányai művészeti életet mutatja be. A Bay album nemcsak magángyűjtemény, hanem a műgyűjtő szemével látott alkotások. Magyarországon nincs állandó kiállítás, ami a nagybányai festészetre vonatkozna. A bemutatón lényegében két könyvet mutattak be. Az egyik Thorma Jánosra, a másik a Nagybányai iskola gyűjteményére vonatkozik. Kovács Zita elmondta, hogy Bay Miklós és Éva gyűjteménye az egyetlen olyan kollekció, ami a nagybányai művészetet mutatja be. A gyűjtemény kialakításában, átvitt értelemben, a saját arcképüket mutatták be, mert a személyes élményekkel, történetekkel kapcsolódik össze.

A könyveket méltatta Murádin Jenő művészettörténész. Thorma János művészete azonosul a Nagybányai Művészteleppel, amely 1896-ban jött létre. Rendkívül jelentős szerepet töltött be a magyar illetve Kárpát- medencei művészeti életben, a kelet- európai piktúrában. Thorma munkásságának több vonulata van. Egyrészt mind festőművész, másrészt Kolónia fenntartó, valamint művészpedagógiai munkássága. Murádin Jenő beszélt azokról az új kihívásokról, melyek változásokat eredményeztek a művészi koncepcióban „A Münchenből érkező növendékek kiléptek a zárt műtermek világából, és a szabadban való festés teljesen más látásmódra vezette rá őket.” A merev akadémizmustól az impresszionizmus fele mutató művek keletkeztek. Egyébként a szabad tanárválasztásának elve érvényesült, ami biztosította a növendékeknek a szabadságérzetet, a nyitott közeledéseket.

A nagybányai művésztelep 1897- 1944 közötti időszakban működött. Az albumot nézegetve, láthatjuk, Thorma festészete mindvégig átvesz valamit a XIX. század művészetéből. Tiszta tájképet viszonylag keveset festett. Majdnem mindenik tájképében emberi, főleg nőalakot állított a tájba. Önmarcangolásában ki kellett szakadnia korának tradícióiból. „Pályakezdéskor mintha csak Munkácsy, vagy a müncheni mester, Piloty példája lebegett volna szeme előtt.” A hatalmas vásznak festői próbatétele után eljutott a természet sugallatának megszívleléséig. Nagybánya természeti szépségei felsejlenek. Thorma csodásabbnál csodásabb képeinek kisugárzásai a későbbi közönségét is megfogja, jelezvén a művészet sajátos eszközeinek diadalmas erejét.

Olyan képek kelnek életre, mint a Virágzó almafa, vagy a Csókolózók, Táncosnő. Murádin Jenő kiemelte:„És éppen azok a legszebbek, ahol kevesebb nyomatékot kap az alakos ábrázolás, ahol olyan ragyogó hátterek kelnek életre, mint a nagybányai hegyek, a Zazar part...” Thorma munkásságának másik vonulata a Kolónia fenntartói és művészpedagógiai munkássága. Az első világháború után csak ő maradt a művésztelepen. 1919 májusában újraindítja a Kolónia szabadiskoláját. Kiépíti kapcsolatait a román kultúrpolitika irányítóival.

Figyelemre méltó albumszerkesztő- kiadó Szakál Aurél. Lektor Szűcs György. A könyvet tervezte Zalatnai Pál. Pauker Nyomda Budapest. 30x24cm.

A Bay- gyűjtemény képanyaga a mai nyomdatechnika szintjén jelenik meg. A könyvbemutatón jelen volt dr. Bay Miklós és a felesége, Éva. Bay Miklós Szatmáron született. Egyetemi tanulmányait a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen végezte. 12 évig dolgozott, mint orvos Nagybányán. Mint mondta: „ez a város befogadott.” Majd Németországban telepedtek le. Münchenben és Regensburgban tevékenykedtek. Műgyűjtő is. Mint mondta, sok mindent gyűjtöttek. Visszatértek a nagybányai festészethez. A Bay- gyűjtemény egy részét a Halasi Múzeumnak ajánlotta fel azzal a feltétellel, hogy hozzanak létre egy képtárat. Murádin Jenő szerint „... és önmagában is felértékeli- az ügy érdekében építkezésekre is vállalkozó – alföldi város múzeumát.” A Bay- gyűjtemény 220 műalkotást és 57 darab plasztikát tartalmaz.

Thorma János albumról

Kovács Zita – Büki Barbara Thorma János című könyvét a Thorma János Múzeum és a Halasi Múzeum Alapítvány adta ki. Három nyelven magyarul, németül és angolul. A borítón a mesternek az 1920-as években alkotott Fürdőzők-című festménye látható. A 320 oldalas album 231 színes reprodukciót és 531 festmény adatait tartalmazza.

A szerző, Kovács Zita, Thorma János életét, munkásságát mutatja be. A művész életét megörökítő képek teszik élet-közelivé. Csodálhatjuk a 231 festmény reprodukcióit. Érdekes fejezetet jelent a Műjegyzék, a Thorma festményeinek katalógusa, amely több éves kutatómunka alapján készült. „ Az ouvre- katalógusba kizárólag olyan Thorma műveket válogattunk be, amelyeknek provenienciája követhető, hitelességét kiállítási és irodalmi adatok sora támasztja alá.” A mű valódiságát érzékeltetik a különböző adatok: milyen kiállításon volt, milyen árverésen szerepelt, hol publikálták- hangsúlyozta Kovács Zita.

Korabeli felvételek a hitelesség erősítését fokozzák. Ennek alapján nyugodtan ajánlhatók a gazdagon illusztrált kötetek minden olyan embernek, aki kedveli a képzőművészetet és a fotóművészetet. Olyan művészek alkotásaiban gyönyörködhet, akik valamikor mesterien kezelték az ecsetet, amellyel megörökítették a hajdani mesés világot.

Csomafáy Ferenc