Emlékezés az áldozatokra és a felszabadítókra

1945. január 27-én a szovjet csapatok felszabadították az auschwitzi haláltábort. 2006 óta az ENSZ határozata alapján ez a nap a Holokauszt Nemzetközi Napja. A nagyváradi Tikvah Egyesület évek óta erre a napra időzítve szervezi meg megemlékező eseményét.

Így történt ez alkalommal is, a helyszín ezúttal a váradi városháza díszterme volt, ahol a város zsidósága, valamint különböző intézmények vezetői és egyházi személyiségek mellett jelen voltak Nagy-Britannia és Oroszország bukaresti nagykövetségének képviselői is, valamint több tucatnyi diák. A két órakor kezdődő eseményen Emilia Teszler, a Tikvah Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy ennek az eseménynek a célja hangsúlyozni a három szövetséges haderő – a brit, az amerikai és a szovjet – katonáinak elévülhetetlen érdemeit a németországi haláltáborok felszabadításában.

Beszédek

Az elnök asszony köszöntője után levetítették az ezt az eseményt is támogató International Holocaust Remembrance Alliance szervezet elnökének, Sir Andrew Burnsnek az üdvözletét, majd Doina Tătar, a váradi Művészeti Líceum tanára szólalt fel. Ezt követően Adam Sambrook, Nagy-Britannia bukaresti nagykövetségének misszióvezető-helyettese szólt az egybegyűltekhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy hetven évvel az auschwitzi haláltábor felszabadítása után még mindig vannak emberek Európában, akik célpontokká válhatnak pusztán identitásuk vagy hitük miatt, ki is emelve ennek kapcsán a párizsi Charlie Hebdo hetilap munkatársainak a meggyilkolását, és az ugyancsak párizsi kóser étteremben történt terrorcselekményt. Kiemelte, hogy a rasszizmus, a tolerancia hiánya elfogadhatatlan, ezért nagyon fontos a fiatalság nevelése, hiszen ha a rasszizmus a mindennapjaink részévé válik, és a társadalom nem szorítja vissza ezt a jelenséget, akkor megteremtődik a feltétele annak, hogy ugyanolyan tragédiák történjenek, mint amilyeneket Európa kellett elszenvedjen a 20. században. Beszéde után Sambrook díjakat adott át a váradi Művészeti Iskolában szervezett rajzverseny résztvevői közül annak a három diáknak, akik a zsűri döntése szerint rajzaikban a legérzékletesebben dolgozták fel a holokauszt témakörét.

Emlékezés és politika

Alekszej Babenko, Oroszország bukaresti nagykövetségének képviselője, Oleg Malginov nagykövetnek erre az alkalomra írt üzenetét olvasta fel. Többek között elhangzott, hogy a németországi náci hatalom milliókat pusztított el, de a nagyköveti üzenet emlékeztetett arra is, hogy abban az időben Romániában is súlyos megtorlásokat szenvedtek el a zsidók: az Antonescu rezsim idején csak a hivatalos adatok szerint Bukovinában, Besszarábiában és Transznisztriában 270 ezer embert végeztek ki. A politikai extremizmus ma sem tűnt el, hiszen manapság is vannak Európában politikusok, akik átírják a történelmet. A nagyköveti levél konkrétan utalt Lengyelország külügyminiszterére, aki, mint Babenko tolmácsolta, kétségbe vonta a Szovjetunió szerepét a nácizmus felett aratott győzelemben, és néven nevezte Arszenyij Jacenyukot, Ukrajna miniszterelnökét, aki szerint a Szovjetunió támadta meg a fasiszta Németországot. Ebben az összefüggésben üdvözli az orosz nagykövet ezt a rendezvényt is, melynek célja meghiúsítani a történelemhamisítást. Jelenleg Európában két aggodalomra okot adó tendencia tapasztalható: egyes politikusok azt hangoztatják, hogy felejtsük el a holokauszt borzalmait, mások pedig a hóhérokat dicsőítik, és ha nem küzdünk ezek ellen a jelenségek ellen, akkor nem jutunk ki az interetnikai konfliktusok csapdájából, szólt a nagyköveti üzenet.

Nyílt seb

Emilia Teszler felolvasta Izrael romániai nagykövetének, Dan Ben-Eliezernek erre az alkalomra írt üzenetét. Többek között elhangzott, hogy az extremizmus elleni küzdelem morális kihívás is. Claudiu Pop, Bihar megye prefektusa Victor Pontának, Románia miniszterelnökének üzenetét olvasta fel, melyben a kormányfő hangsúlyozta, hogy harcolni kell az extremizmus ellen, hogy felépítsünk egy jobb társadalmat. Seidler András a Nagyváradi Zsidó hitközség nevében beszélt, emlékeztetve arra, hogy ezzel az eseménnyel egy időben Bukarestben zajlik az az ünnepség, melynek keretében Klaus Iohannis államfő kitüntet hét holokauszut túlélőt, köztük a váradi Bóné Gabriellát és Viora Braunt is. Virgil Bercea nagyváradi görög-katolikus püspök elmondta, hogy a holokauszt egy nyílt seb az emberiség testén, és nem biztos, hogy valaha is be fog gyógyulni, mindazonáltal arra kell törekedni, hogy testvérként tekintsünk embertársainkra. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök hangsúlyozta, hogy csak érző, érzékeny emberek közelíthetnek méltósággal ezekhez az atrocitásokhoz, majd kiemelte: bármiféle ideológia túlzott megnyilvánulása a másik ember kiiktatásához vezet, amit nagyon fontos elkerülni.

Vetítés

Felszólalt még Codruţa Bogdan, a Bihar megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese, valamint Maia Teszler a Tikvah Egyesület nevében. A beszédek után Emilia Teszler bemutatta az egyesület által a holokauszt témakörében összegyűjtött anyagokat, amelyeket az oktatásban lehet felhasználni, illetve részleteket vetítettek le a koncentrációs táborok felszabadításáról készült felvételeket tartalmazó Night will fall című brit filmből.

Pap István