ERDON Helyi hírek

2014.11.18. 11:56

Kopjafaavatás nehézségekkel

Engedély hiánya miatt lelkes túrázók csoportja nem hagyhatta fenn az Istenek havasán azt a csúcsjelző kopjafát, amelyet a Varga Csaba hegymászó ötlete alapján megszervezett III. Bethlen Gábor emléktúrán vittek fel.

Engedély hiánya miatt lelkes túrázók csoportja nem hagyhatta fenn az Istenek havasán azt a csúcsjelző kopjafát, amelyet a Varga Csaba hegymászó ötlete alapján megszervezett III. Bethlen Gábor emléktúrán vittek fel.

Az elmúlt hétvégén, november 15-én szervezték meg a III. Bethlen Gábor emléktúrát, amelynek keretében egy kétméteres, kétnyelvű kopjafát szerettek volna felállítani az Istenek havasa (Bohodei – 1654 m) csúcson. A gyalogtúra gondtalanul, jó hangulatban telt, egészen a csúcs közeléig, ahol hegyi csendőrök, rendőrök, parkőrök és más hivatalos szervek várták a több mint száz tagú csoportot. A részletekről az esemény szervezője, a belényesi születésű Varga Csaba hegymászó beszélt lapunknak. „Jó ötletnek tartottuk, hogy minden évben november 15-én – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának napján – szervezzünk egy túrát, melynek célja az lenne, hogy felhívjuk a figyelmet a szórványra”. Idén az emléktúrán egy kétnyelvű kopjafát akartak felvinni az Istenek havasa csúcsra, amelyen románul és magyarul is rá van írva a csúcs neve, egyik oldalán Istenek havasa, a másikon Bohodei elnevezés, valamint a 121. zsoltár egy részlete „Szemeimet a hegyekre emelem, honnan jön az én segítségem? Az én segítségem az Úrtól van” – szintén két nyelven. A Czárán Gyula által elnevezett hegycsúcsok neveinek egy része megegyezik a román csúcsnevekkel, mint például a Mezőhavas (Poieni), Bocsásza (Buteasa), de sok olyan is van, amelyik nem, ilyen például éppen az Istenek havasa.

A kopjafa célja

„Azzal, hogy felviszünk egy kétnyelvű csúcstáblát, szeretnénk felhívni a figyelmet a Fekete Körös völgyi magyarságra, arra hogy egyre kevesebben vagyunk, és az lett volna a lényeg, hogy megszenteljük a helyet, és kérjük a Mindenhatót, hogy a magyarság megmaradjon, ne olvadjon be, ne vándoroljon el. E mellett egy jó csapatépítő és túrázó lehetőségnek is bizonyult” – részletezte Varga Csaba. A kopjafa megáldására a köröstárkányi református lelkipásztort, Szakács Zoltánt kérték fel, aki elvállalta a megtisztelő feladatot. „Ezt az eseményt két hónapja kezdtük el szervezni a Facebookon Kopjafa avató az Istenek havasán címmel. Gondoltuk, ha harmincan eljönnek, az már nagy dolog lesz, ehhez képest több mint százan voltunk, többek között a környékről Köröstárkányból, Magyarremetéről, Várasfenesről, Belényesből, továbbá Váradról, egy páran Székelyföldről, és nagyon sokan Magyarországról is”. A kopjafát az idén augusztusban elhunyt Miklós János festőművész, grafikus tanítványa, Almási János faesztergályos és Darvas Zoltán fafaragó készítették egy olyan tölgyfából, amely Miklós János udvarán állt, így az elhunyt művész emlékét is továbbvitték ezzel.

A túra

A több mint száz tagú csoport szombaton délelőtt indult el Biharfüredről, a 70 kilogrammos kopjafát egyszerre négy személy vitte. „Meg tudtuk volna oldani, hogy terepjáróval vigyük fel majdnem a csúcsig, de az volt a lényeg, hogy mi cipeljük fel, és mindenki vegye ki ebből a részét”. A gyalogtúra érintette a Papok-feredőjét, Mező-havast, majd a Bohodei-nyerget, itt a csoport pihent, de az első gyanús jelek már itt jelentkeztek, „ugyanis több terepjáró állt meg, a kiszálló emberek arra kértek minket, ne térjünk le a jelzett útról, mert egy vadászatot szerveztek a környékre. A csoport végül folytatta az útját, majd száz méterre a csúcstól, ahol már le kellett térnünk a turistaútról nagy megdöbbenésünkre hegyi csendőrök, rendőrök, nemzeti park rangerek, a környezetvédelmi hatóság képviselője, topográfus, talán még titkosszolgálati emberek is, és egyéb hivatalos szervek képviselői vártak minket. Elmagyaráztam nekik miről van szó, de kérték az építkezési engedélyt, ami nekünk nem volt”.

Engedély nélkül

„Egyrészt azért nem volt engedély, mert nagyon komplikáltak a telekkönyvi viszonyok, utánanéztem amennyire tudtam, de azt sem lehet tudni, hogy kihez tartozik ez a csúcs. Még a túra napján a helyszínen levő rendőrök sem tudták pontosan megmondani, kitől kellett volna kérni az engedélyt. Másrészt pedig annyi neonkereszt van felállítva az ország minden részén, kétlem, hogy mindegyik esetében ilyen komoly engedélyeztetési procedúrát hajtottak végre. Valószínű, az én hibám, hogy nem vittem végig ezt a homályos bürokráciai ügymenetet, de érdeklődtem, viszont senki sem tudta, hogy ezt hol kell kijárni. Nem gondoltam, hogy egy két méteres, 18×18 centis kifaragott fa, amit a multikulturalitás jegyében két nyelvűre készítettek el, ekkora bonyodalmat okoz, hogy egy egész hadsereg kellett várjon ránk. A találkozást hosszas vita követte, elmondtuk mi a célunk, megmutattuk a kopjafát, végül arra a megegyezésre jutottunk, hogy ugyan felvihetjük ezt, de engedély nélkül nem hagyhatjuk ott. Felvittük a csúcsra a kopjafát, szimbolikusan elhelyeztük, a tiszteletes úr megszentelte, énekeltünk pár zsoltárt, fényképezkedtünk, aztán mivel nem tudtunk otthagyni a hegyen egy darab fát, le kellett vigyük onnan. Meg szeretném jegyezni, tudvalevő, hogy a romániai erdőkből tonna számra visznek le fát illegálisan, mi meg nem levinni akartunk, hanem éppen hogy felvinni egy fát, de ezt már nem engedték”.

Talán jövőre

„Úgy vettem észre, hogy a helyi rendőrök, mikor látták, hogy miről van szó, egy kicsit megmosolyogták, hogy ennyi miatt felrendeltek ennyi rendőrt és csendőrt. Szerintem őket nem zavarná, ha ott lenne egy sima egyszerű kopjafa, amit végül Belényesben helyeztük el, ameddig kijárjuk a hivatalos utat. Szeretném azt gondolni, hogy nem azért akadályozták meg a kopjafaállítást, mert ez magyar kezdeményezés volt. Higgyék el, hogy én mint ötletgazda, nem szerveztem volna meg a túrát, ha tudtam volna, hogy egy fa elhelyezése egy hegycsúcson ilyen bonyodalmat okoz, és hogy ilyen karhatalmi erőkkel várnak, és próbálják ellehetetleníteni ezt. Beszéltünk a rendőrökkel, ők azt mondták, hogy nyújtsunk be egy kérvényt az Erdélyi-Szigethegység Nemzeti Park kisszedresi székhelyére. Ezt még ezen a héten megpróbálom elintézni. Reméljük, pozitív lesz a visszajelzés. Mindenesetre a szentelés megtörtént, úgyhogy az a kopjafa ha fizikailag nem is, de szellemileg ott van, ezt viszont már senki és semmi nem tudja onnan levinni. Még csak az van hátra, hogy az engedélyek beszerzése után ténylegesen, és remélhetőleg véglegesen elhelyezzük a csúcson a kopjafát, szintén egy túra keretében, valószínűleg jövőre” – tette hozzá végezetül Varga Csaba.

P. Nagy Noémi

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!