Románia európai monetáris integrációja

Romániának az euróövezethez való csatlakozása az egyik legfontosabb stratégiai feladata. Mikor valósulhat ez meg - teszik fel sokan e kérdést. Melyek a csatlakozás következményei, költségei? Gazdasági szakemberek tanulmányozzák, elemzik ezeket a kérdéseket.

Székely Imre PhD- hallgató, a Babeş - Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán „Románia európai monetáris integrációja” címmel védte meg doktori disszertációját. Szakmai irányítója dr. Ciobanu Gheorghe egyetemi tanár. Mivel nem csak a szakembereket, hanem a hazai társadalom minden tagját is érinti, az euróra való áttérés előnyeiről, hátrányairól, kockázatairól, kihatásairól kérdeztük.

- Mit jelent az új tagállamoknak az euróövezetbe való integráció?

- Az euróövezet nagyobb biztonságot jelent. Az utóbbi években rengeteg negatív cikk jelent meg a hazai sajtóban, hogy gond van az euróövezetben. Az euróra való áttérés a kis országoknak biztonsági zónát jelent. Nem egy tökéletes világban csatlakozunk az euróövezethez, de jobb helyzetet jelent a kis országoknak, mint az, ha a nemzetközi pénzügyi rendszer viharai között próbálna manőverezni. Együtt erősebbek lehetünk, mint külön- külön.

Az új helyzetben megváltozik a Jegybank szerepe. A Román Nemzeti Bank nem fog önálló monetáris politikát folytatni. Az Európai Központi Bank döntéshozó testületében vesz részt, és az ott hozott döntések érvényesek Romániában is. Nem feltétlenül jár előnnyel. Az Európai Központi Bank az egész euróövezet szempontjait szem előtt tartva állapítja meg a kamatláb nagyságát, ami a romániai feltételekhez képest túl magas vagy akár túl alacsony is lehet.

- Miért nem lehet látni előre az euró bevezetésének határidejét?

- A csatlakozás olyan eseményektől függ, amelyek a jövőben fognak megtörténni. Romániának van esélye, a 2019. januári euróövezethez való csatlakozásra. Ehhez azonban folytatni kell az árstabilitást- és az államháztartási egyensúlyt biztosító gazdaságpolitikát, fokozni kell a versenyt a gazdaságban, javítani kell a kormányzat és közintézmények adminisztratív képességét, és csökkenteni kell az állami vállalatok gazdaságtorzító hatását.

- Melyek az euróövezetbe való integrációnak a hátrányai?

- Az egyik veszély, hogy elveszít egy gazdaságpolitikai eszközt, a monetáris politikát. Ennek költsége viszonylag alacsony. A hazai monetáris politika hatásossága amúgy is alacsony. Az euróban felvett hitelek aránya nagy. Külföldi valutában van a gazdasági szereplők pénzügyi vagyonának egy jelentős része. Néhány adattal lehet szemléltetni. 2013-ban az euróban denominált betétek aránya 30% volt, a hiteleké 54,4%. A nemzeti pénz használata jóval kisebb, mint olyan gazdaságban, melyben nem ingott meg a bizalom. Nálunk a ’90-es években a lej iránti bizalom megingott.

Elméletileg fennállhat az inflációs veszély. Amint a termelékenység növekszik (közeledik az európai szinthez) megvalósul az ár-konvergencia. Ez az inflációs veszély csak akkor lenne jelentős, ha beindulna egy nagyon gyors felzárkózási folyamat. Ennek valószínűsége egyelőre alacsony.

- Mit tehetünk, hogy növeljük esélyeinket az euró- övezethez való csatlakozás során?

- 2014 óta Románia a nominális konvergencia kritériumokat teljesítette (államadósság, államháztartási hiány, inflációs színt, árfolyam stabilitás, hosszú távú hozamok szintje), csupán az európai árfolyam mechanizmusba kell belépni. Ha ezek a kritériumok teljesülnek, ez nem jelenti azt, hogy minden vonatkozásba a gazdaság egyensúlyban van. Fontos a külgazdasági pozíció, illetve a munkaerőpiac helyzete. Romániában a munkanélküliségi ráta 7-8 %, ami nem magas európai szinten. Fontos lehetne, hogy mekkora az egy főre eső bruttó hazai termék, mivel ha nagy a szakadék, akkor a majdani felzárkózás okozhat belső feszültséget.

Románia az elkövetkező időben nem tud olyan ütemű növekedést megvalósítani, mint amilyen 2008-ig volt.

2008-ig erőteljes külső forrásokra alapozott beruházás és növekedés létezett. Ez ma már nem jellemző. Most belső forrásokra is alapozni kell, amelynek az alacsony jövedelmek miatt, korlátjai vannak.

- Miként befolyásolta az egyes országok fejlődését az euróövezetbe való belépés? Gondolok Görögországra, vagy Portugáliára.

- A csatlakozást követően ezeknek az országoknak nem volt kemény fiskális politikájuk, ezért a felhalmozott államháztartási hiányok magas adósságot hoztak létre, amit az évtizedfordulón kezelni kellett. Emellett Spanyolországban például a közös kamatlábszint túl alacsonynak bizonyult a hitelbuborék megfékezésére.

- Egyes politikusok szerint megérné, hogy az egyes országok kilépjenek az euróövezetből. Rugalmasabban kezelnék a monetáris politikájukat. Helyes-e ez a feltevés?

- Ilyen országok visszanyernék monetáris autonómiájukat. Látszólag rövidtávon előnnyel járna, mert el lehetne inflálni az adósságot. Ez azonban nem működne, mert az adósságuk euróban van. Tehát nagy kockázatot vállalnának, elég valószínű, hogy nem érné meg.

Következtetések

A doktori tézis védése során megfogalmazta Románia európai monetáris integrációjára vonatkozó elemzésének következtetéseit, egyéni álláspontját. Amint kiemelte, 2019 januárjában Romániának az euró zónához való csatlakozása nem kellene problémát jelentsen, annak ellenére, hogy komoly veszélyt jelenthetne a gazdasági fejlettségi különbség. Azonban figyelembe kell venni, hogy a gazdasági fejlettség dinamikája nem sokkal nagyobb. Az elhúzódó gazdasági felzárkózás nem jelent olyan nagy veszély-forrást az eurózónában, mintha gyors növekedési dinamikával lennénk bent.

- Hogyan lehet felkészíteni a lakosságot az euróra való áttérésre?

- Az euró hivatalos használata attól függ, hogyan készítik fel a lakosságot az euróra való áttérésre. Differenciált felkészítés szükséges. Másképp kell felkészíteni a városi lakosságot, amelynél nem jelent akkora problémát. Nagyobb kommunikációs és információs szórást jelent a vidéki lakosság körében. A Román Nemzeti Bank pozitív tapasztalattal rendelkezik azzal kapcsolatban, miként lehet lebonyolítani a pénzváltást. 2005-ben alkalmazta a kommunikációs stratégiát, mikor a pénzváltás során 4 nullát kellett levágni. Kommunikációs gyakorlatra tett szert akkor is, amikor az inflációs folyamatot magyarázta negyedévről- negyedévre.

2012-től, Székely Imre a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet távoktatási képzés igazgatója. Egyetemi oktató a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán.

A doktori tézisében kifejtette, 2019 januárjában Romániának reális esélye van az euróra való áttérésre, ez azonban olyan jövőbeli eseményektől is függ, amelyek még előre láthatatlanok.

Csomafáy Ferenc